2012. január 31., kedd

Real Madrid - Zaragoza 3:1 (La Liga)

Szerénységi lecke :)

A madridista körökben, sokan nagy gólkülönbségű győzelmet vizionáltak  Na ők most tanultak egy kis szerénységet. A Zaragoza szimpatikus ellenfél volt, nem adták fel és ők is focizni jöttek, nem rugdosódni és színészkedni. Szerény véleményem szerint nagyon sajnálnám, ha kiesnének, de a 20. tanyázva, 8 ponttal a 19. Gijón mögött nem sok reménykedésre van oka az aragón klubnak.



Na de lássuk a meccset! A Madrid kezdőjét eléggé felforgatta Mourinho, hisz az Altintop - Pepe - Ramos - Marcelo négyes nem egészen mindennapi, mint ahogy a Xabi Alonso - Granero duó sem éppen az. A találkozó elején ismét kísértett a barcelonai első félidő: hiába dolgozta ki a helyzeteket a Madrid, nagy meglepetésre mégis a Zaragoza szerezte meg a vezetést. Pepe rossz helyezkedését kihasználta Lafita, akinek megvan az a jó tulajdonsága, hogy egész évben a Real Madridra tartalékol góljait tekintve.
A 32. percben azonban megtört a jég, és a Zaragoza kapitulált Kakának. Utána is sorra alakított ki helyzeteket a csapat, de gól már nem esett az első játékrészben.
A szünet utáni első negyed órát, mindig meg szokta nyomni a Madrid, szombaton sem volt másképp. A 49. percben először Ronaldo, majd 5 perccel később Özil talált be Roberto kapujába. A 2 gólos vezetés tudtában pedig visszavett a királyi gárda.  A meccs végére Marcelo megsérült, ám mivel nem volt már több cserénk a középpályán álldogálta végig a hátralévő perceket a kis brazil. Több gól már nem esett, így maradt a 3 - 1.



Nézzünk pár egyéni értékelést!
Carvalhot úgy érzem, hogy ki kell emelnem a gólpassza miatt. :)
Xabi Alonso szerintem kicsit elfáradt. Szinte az összes meccsünkön játszott, most egy kicsit kijárna neki a pihenés.
Granero sem volt olyan rossz. Lehet, hogy nem egy technikás gyerek, de nagyon lelkes. Egy mondás szerint pedig  " A gólt, a cselt, a beadást lehet pótolni, de a szívet nem ! " ezért nagyon becsülöm az ilyen játékosokat. Bizonyította, hogy lehet rá számítani.
Kaká nagyon jó volt! A gól és gólpassz kombó magáért beszél, csak az a baj, hogy már csak 60 percet bír, maximum.
Özil végre magához tért! Az ő góljának örültem a legjobban a háromból.
Marcelo sérülése miatt pedig igen érdekes helyzet állt elő. Callejón állt a helyére balbekknek és Gonza is vissza-visszalépett a középpályára szélsőnek. Egyébként azt olvastam, hogy néhány idióta kifütyülte Gonzát, amikor pályára lépett. Mondom én, hogy sokan igen hamar felejtenek...szánalmas!

A 3 pontot megszereztük, most pedig 1 hetet kell várnunk, hogy újra lássuk a fiúkat játszani, hétvégén a Getafe lesz a soros ellenfelünk. A Barcelona erejéből csak egy gól nélküli döntetlenre futotta a szebb napokat is látott Villarreal ellen, így a két csapat közti különbség 7 egységre nőtt. Okosok kiszámolták, hogy ha a tavaszi meccsig 13-ra hizlaljuk, akkor egy újabb sorfalnak lehetünk szemtanúi. Ki szeretne ilyet látni? :P

Szép volt Fiúk!








HALA MADRID!!!


2012. január 28., szombat

Ez meg az

Ma délelőtt elmentem a parókiára, hogy beszélgessek egy jót a lelkészünkkel. Majdnem 1 órát átbeszélgettünk és lelkileg feltöltekezve jöttem el onnan. Sok olyan tanácsot kaptam tőle, amit valószínűleg a jövőben majd nagyon is tudok kamatoztatni, illetve kicsit sikerült a gondolataimat is rendezni. Sok olyat is kimondott, ami bennem már megfogant, mint gondolat, de szavakba önteni még nem tudtam. Hálás vagyok neki ezért.


Na de most váltsunk témát! Nem olyan rég óta a legnagyobb hobbim -az írás mellett- az üvegfestékezés lett. Az ablakokat és az egyik beltéri ajtót már kidekoráltam, ezekről szeretnék képeket hozni.

Valentin napi motívum

Karácsonyi kép

A töklámpás október 31.-éről maradt az ablakon
A gyertya november elsejéről.

Los Reyes Magos, azaz a 3 királyok.

Ez az egyik kedvencem.
Karácsonyról maradt
Szeretem a macskákat :)
Még egy doromboló szőrgombóc :)
Zakumi
Il Biscione
Naranjito - Mundial 1982
Gauchito - Mundial 1978
Copa America 2011
Albiceleste
Ez pedig a másik kedvencem. REAL MADRID CF

2012. január 27., péntek

Védőbeszéd

Időzzünk még egy kicsit el az El Clásicon! De most ne az egész meccset nézzük globálisan, hanem fókuszáljunk a Real Madrid húszasának mutatott teljesítményére! Az argentin ugyanúgy foggal - körömmel küzdött a Csapatért, mint a többiek, de elkövette azt a hibát, hogy az összes helyzetét kihagyta. Hogy csak kettőt kiemeljek: a 10. másodpercben lecsapott egy rossz passzra, de kihagyta ezt a hatalmas lehetőséget ill. a harmadik helyzeténél éles szögből lőtte rá és hagyta ki, amikor lepasszolhatta volna az érkezőnek. 1 gólon múlt a Madrid továbbjutása ezért a meccs után mindenki rögtön elkezdte támadni az argentint. Csak néhány vélemény (zárójelben az én véleményem olvashatjátok):

  • "Benzema Isten, Higuaínt soha többet nem akarom látni a kezdőben! A kezdőben? Real mezben!" ( No comment)
  • "A fehér meze alatt valószínűleg ott lapult a gránátvörös - kék trikó" (No comment)
  • "Ha neki megfelel, hogy harmadik számú csatárként a kevésbé fontos meccseken kap csak szerepet, akkor felőlem maradhat, ha nem akkor nyáron el kell adni és hozni egy jobb játékost a helyére." (Szerintem vegyük meg Rooneyt, Tevezt, Patot, Ibrát, Agüerot, Balottellit,Neymart és Van Persiet is!)
  • " Fejlődni már nem fog, elérte a maximumot, csak rutint szedhet magára, az nem fog ártani neki. [...] Top csapatok ellen képtelen gólt szerezni, egyszerűen kevés hozzá." ( San Siro. AC Milan - Real Madrid 2:2. Rémlik??? VB-mesterhármas megvan??? Nem fog fejlődni...egy másik ugyancsak 24 éves játékosunk meg igen? Érdekes!)
  • "Én már Lyon kapufa óta nem lepődök meg semmin." (Én se. Akkor lett ő a Sátán...)
  • " Önző és ez nem képességbeli probléma" ( Minden csatárnak kell egy kis önzőség. Fotelből könnyű okosnak lenni...)
  • "Ha Higuaín igazi csatár lenne, az első félidőben továbbjut a Madrid" (Véletlen került bele a Real Madrid történelmének 20 (!) legjobb góllövője közé...)
  • "Tavasszal mi a jó égért kellett neki kezdeni állandóan a sérülése után, amikor az egészséges formában lévő Benya kapott egy jó 50 percet a négy meccsen?" (Tavasszal egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány meccsen kezdett. És igen...a Barca ellen ugyanannyit játszott, mint Benz...és rúgott egy szabályos gólt a BL elődöntőjében a Camp Nouban a Barcelona ellen, amit a gyökér bíró nem adott meg.)
  • "Tavaszi bérletet váltott a kispadra." (Remélem, hogy Mou nem így gondolkozik)
A lecseszést abszolút megérdemli, mert tényleg ritka gyengén játszott, de ez nem egyenlő azzal, hogy kereszteshadjáratot indítunk ellene!  Egy csapatsportban egy játékost hibáztatni és felelőssé tenni a kiesésért egészen abszurd. Viszont a Lyon elleni utolsó kizúgásunk óta ha bűnbak kell, akkor rögtön megtalálják Gonzát. A Copa del Rey kiírása szerint ezt a párharcot 2 meccsen kell eldönteni. Egy oda- visszavágós párbajban miért a második meccsről keresnek bűnbakot?!  
Először is: Gonzának mindig januárban jön egy kisebb hullámvölgy. A naptári év első hónapjában mindig kevés gólt szerez.
Másodszor: mint azt fentebb is írtam 2 meccsen dőlt el a továbbjutás. Ha a Bernabéuban nem sündisznóállásban álltunk volna ki, hanem felvállalva a saját játékunkat lehet, hogy nem kaptunk volna ki és akkor most nem kellett volna honnan felállni. Ám ha valaki nagyon ragaszkodik ahhoz, hogy a második meccsről keressen bűnbakot, akkor ajánlom a figyelmébe a bírót. Nem adta meg Serg gólját, márpedig az lett volna a harmadik és továbbmegyünk.
Özil, Kaká vagy Ronaldo ne takarodjon akkor? Ők is ugyanúgy kihagyták a helyzeteiket az első félidőben.
Sokan azt írják, hogy Benz tuti belőtte volna az első helyzetet, ha ő áll ott. Lehet, hogy a francia a labdát se tudta volna elcsípni. Ez a "keselyű módjára csapok le a labdára" Gonza specialitása.
Harmadszor: Sokan nagyon gyorsan felejtenek. Most egy fejben gyenge, hulladék játékos, de megvan az még, amikor bajnoki címet jelentő gólt szerzett? Ja vagy akkor még a Manchesternek drukkoltak sokan....
Az alatt a kicsivel több, mint 3 év alatt egy valamire rájöttem: megszoksz vagy megszöksz. Értem ezalatt, azt, hogy vagy megszokom, hogy akármi lesz, Gonza lesz a céltábla, vagy hagyom a francba. Nos megszoktam, de elviselni és elfogadni sosem fogom. Számomra egyszerűen felfoghatatlan tény, hogy miért utálják ennyire? Akkor bezzeg jó volt, amikor ki kellett húzni a csapatot a sz@rból! Amikor az ő utolsó perces góljai hozták a pontokat.... Aztán jött az a bizonyos Lyon elleni meccs, amit még tavaly is emlegettek!!! Most azt hiszem megint ugyanaz fog történni... ha mondjuk hétvégén rúg egy mesterhármast a Zaragozának, majd előjönnek az okosak, hogy nem ér semmit se, mert a Barcelona ellen...

Összegzésül: Gonza nem egy gép, hanem ő is EMBER. Mint ember pedig hibázhat. tegnap rossz napot fogott ki, van ilyen. De ettől nem lett rosszabb játékos! Bárhogyan is próbálja sok idióta bemesélni az őket birkaként követő többi baromnak. Tipikus kilences, csak a kaput látja és hülye volt, van ilyen. Ő se úgy rúgta el, hogy "Na most telibetrafálom Pintot, mert idiótán vigyorog!" . Az előtt pedig le a kalappal Gonza és Benz előtt is, hogy elfogadják egymást és a sorsukat, egyik sem zúgolódik a rotálás miatt.

Vamos Gonza!

Barcelona - Real Madrid 2:2 (Copa del Rey)

"A Barcelona megremegett" 
(L'Equipe szalagcím)

Ismét túl vagyunk egy El Clásicon, de az eddigi meccsekkel ellentétben most végre nem lógó orral látok neki a post megírásához. Bár kiestünk a kupából, mégis van ok az örömre és a bizakodásra. Lássuk tehát az idei harmadik El Clásico - postot!



Tegnap az érzelmek elég széles skálája  vonult végig rajtam a tehetetlen dühtől a hatalmas örömig. Egész héten azt hangoztattam, hogy meg fogom majd nézni a meccset, de különösebben nincs jelentősége az egésznek, mert már úgyis kizúgtunk a kupából. Nem is vártam túl sokat a Csapattól, de minden megváltozott a meccs napján. Az idő múlásával egyre inkább azt vettem észre, hogy elkezdtem izgulni és ez egyre csak fokozódott, ahogy elérkezett a 22 óra. Amikor megláttam a kezdőt, mosolyra húzódott a szám, mert azt láttam, hogy végre fel merjük vállalni a támadófocit a törpék ellen és mint az kiderült, nem volt rossz húzás Moutól. Az elején, az első néhány kihagyott helyzetnél még legyintettem és azt mondtam, hogy sebaj, majd a következő bemegy. De egyik lövés sem akart a kapuban kikötni, Özil kapufája után pedig egyre inkább kezdtem kétségbe esni, lévén, hogy a Barca játékát ismerve ilyenkor szoktak a semmiből gólt találni és megnyerni a meccset. Ezúttal sem tévedtem: egy katalán támadásnál mindenki Messire figyelt, így Pedro teljesen üresen maradt és ha már ott volt gólt is lőtt. A vérnyomásom az egekbe szökött, mert egyszerűen nem bírtam elhinni, hogy sokkal veszélyesebben játszik a Madrid és mégis a hazai csapat szerzi meg a vezetést. Alig telt el pár perc és Messitől kiindult egy kisebb balhé és pár pillanattal ezután Alves megszerezte a Barca második gólját. Nem szégyellem bevallani, sírtam, amikor lefújta a bíró az első félidőt. Nagyon dühös voltam, mert úgy gondoltam, hogy innen nincs vissza út, de legalább emelt fővel eshetünk ki, még akkor is ha csúnya zakó lesz vége, mert felvállaltuk a saját játékunkat, a többi nem rajtunk múlt. Nem hittem a csapatban, hogy képes lesz feltámadni és ezt nagyon rosszul tettem. A második félidőben ugyanott folytatta a Csapat, ahol az elsőben abbahagyta és ez gyümölcsözött. A katalánok is arra számítottak, hogy jön a menetrendszerinti mentális összeesés aztán még vígan tudnak majd 2-3 gólt gurítani, de tévedtek. Miután a második félidőre elfáradó Kakát és a gyenge Higuaínt váltotta Benz illetve Callejón, a Madrid új erőre kapott és hatalmasat játszva először szépített, aztán egalizált. Miután egy Ramos gólt elvett a bíró, Cé gurított a hálóba Özil passza után. Nem sokkal később pedig egy rossz kirúgás után Benzema lőtt gyönyörű gólt Pinto kapujába, amivel 2-2 lett a meccs. 18 perccel a vége előtt úgy állt a helyzet a Camp Nouban, hogy a Real Madridnak egy gól kellett volna a továbbjutáshoz! Ám 2 perccel a meccs vége előtt egy nevetséges szabálytalanság után megkapta a pirosat, ezzel viszont minden esély elszállt a gólszerzésre és továbbjutott a Barcelona.



A kiesés ellenére én mégis boldog vagyok. A Csapat a Cappello-érát idézte: volt bennük tartás és küzdőszellem. Hihetetlenül büszke vagyok a Madridra, az összes játékosra, aki csak pályára lépett! Mindenkit csak dicséret illet, de azt el kell mondanom, hogy kicsit kilóg a sorból Xabi Alonso és Higuaín. Előbbi elég lassú volt, utóbbi meg nagyobbnál - nagyobb helyzeteket hagyott ki, de egyiküket sem akarom ez miatt bántani, mert ettől függetlenül ugyanúgy foggal-körömmel küzdöttek a csapatért. Özil, Benzema, Cé, Kaká, Granero és mindenki nagyot játszott. Köszönöm Nekik, hogy visszaadták a hitemet a Csapatban! Ha tavasszal az El Clásicon ugyanígy lépünk pályára, mienk a bajnoki cím.  Ugyanolyan érzések keringenek bennem, mint 2006-ban amikor a Zaragoza ellen állt fel ugyanígy a Madrid, de akkor 5 gólos hátrányból. Vagy mint 2007 tavaszán, amikor a bajnokságban szintén döntetlen lett a Klasszikus, de akkora lökést adott ez a döntetlen akkor a csapatnak, hogy végigverték az egész Primera Divisiont utána. Most is ebben reménykedek és abban, hogy ezután nem lesz, aki megállítsa a Csapatot a bajnokságban és a BL-ben. Tulajdonképp nem is bánom annyira a kiesést...így a katalán barátainknak még lesz 2 meccse a Valenciával a kupában és reménykedek benne, hogy esetleg annyit kivesz majd belőlük ez az újabb 2 találkozó, hogy pontot fognak hullajtani a bajnokságban is. Tudom, csupa jó indulat vagyok. :P



Végül még idebiggyesztek egy listát a pozitívumokról és a negatívumokról.

Pozitívumok

  • A REAL MADRID
  • Özil végre kezd magára találni.
  • Küzdeni tudásból ötös.
  • Graneroról kiderült, hogy mégse olyan béna...
  • Kaká már csak 45 percre van hitelesítve, de azt becsülettel végigrobotolta.
  • Benz hatalmas gólja
  • HALA MADRID! :)
  • A Barcelonát most láttam hosszú évek óta először 11 emberrel a saját térfelén védekezni.


Negatívumok (sajnos ez kicsit hosszabb lesz)
  • A Madrid első félidei helyzetkihasználása.
  • A bírói hibák tömkelege : Messi csinálta a balhét, de utána Iker kapott sárgát?
  • Serg gólját nem adta meg, holott Alves úgy dobta magát, mintha bomba robbant volna mögötte.
  • Nem kaptunk meg legalább egy tizenegyest.
  • Engedte, hogy Pepét faragják. 
  • Alves legalább 4 sárgát megérdemelt volna. 
  • Serg kiállítása...nevetséges szabálytalanságért kapta meg a második sárgáját. 
  • Idegesítő a Barca folyamatos reklamálása. Akármi van, egész Katalónia szalad a bíróhoz dumálni.
  • De a legidegesítőbb szokásuk mégsem ez. A színészkedés. Amikor érezték, hogy nem nagyon tudnak mit kezdeni a Madriddal, rögtön el is kezdtek mindenre rájátszani. Busquets, Alves, Pique tegnap nagyon magas szinten űzték az ipart. Példának okáért utóbbihoz még csak hozzá sem értek, de már akkor dobta magát és üvöltött "fájdalmában" . Undorító. A Madridra mondják, hogy megvesszük az Aranylabdásokat és temérdek pénzt költünk játékosokra...nos akkor a Barcelona Oscar-díjasokat nevel ki.
  • A szurkolóik meg olyanok, mint a drága csapatuk. Pepe még meg nem született gyerekének a halálát kívánják?! Ez azért már túl megy minden határon...


Emelt fővel búcsúzhattunk a Király Kupától. GRACIAS CHICOS!
Vívimos por ti, vence por nosotros!









HALA MADRID!!!

2012. január 25., szerda

Az én történetem II.

" Erőt ad a megfáradtnak és az erőtlen erejét megsokasítja " / Ézsaiás 40:29 /

Néhány évvel ezelőtt, a gyülekezeti gyakorlatom alkalmával lehetőségem nyílt az egyik regionális rádióban interjút adni. Azon a héten a rákoshegyi gyülekezet volt a soros a vallási műsorban és a tiszteletes asszony úgy gondolta megismerve az életem történetét, hogy egy velem készített rövidebb beszélgetésnek is helyet kér a műsorban. A szerkesztő erre rábólintott így pedig én is bevonultam a stúdióba és elkészítettük életem első rádióinterjúját. Miután a rákövetkező vasárnap lement a műsor, többen is írtak nekem a különféle közösségi oldalakon, hogy hallották az interjút és nagyon köszönik, mert sikerült erőt meríteniük a hallottakból. Szó szerint már nem tudom idézni az interjú pontos szövegét, de arra még tisztán emlékszem, hogy miről beszéltem, onnan folytatva, ahol az előző postban abbahagytam. 

Az első félévem még azzal telt, hogy igyekeztem megszokni az egyetemet. Többet kellett tanulni a vizsgákra, kicsit ellustultam ősszel, mert sok tárgyból még csak egy kósza zh sem volt év közben és egész más volt a légkör is. Sokkal családiasabb. A második félévem viszont már sokkal rosszabbul alakult. Mikor én a többi teológustársammal együtt készültem a húsvéti szolgálatra, az akkor már 1 éve rejtélyesen beteg édesanyámat kórházba vitték. Nagypénteken édesapám, testvérem és én elmentünk meglátogatni és legrosszabb rémálmaimban sem gondoltam volna, hogy akkor látom utoljára életben. Ő már érezte, hogy mi fog történni, mert megesketett a kórházi ágyánál, hogy a teológiát nem hagyom ott, akármi történik is és az öcsémre úgy fogok vigyázni, mint a szemem fényére. Vasárnap kora reggel édesapámmal együtt mentünk Pestre, én a Széna téren buszra szálltam, édesapám pedig a Moszkva térről ment metróval a HÉV- hez az Örs vezér térre, hogy onnan utazzon tovább. A szolgálatom jól sikerült, ezért megkönnyebbülten indultam el hazafelé ám amikor leszálltam a vonatról azzal a hírrel fogadott az édesapám, hogy édesanyám visszaadta lelkét a Teremtőnek. Amit az ezt követő percekben, órákban, napokban és hetekben átéltem, azt nem kívánom senkinek. Mi nem tudtunk róla, mert édesanyám titkolta előttünk: nem csak az asztma kínozta, hanem méhnyakrákja is volt és leukémia is kialakult nála. A mindig dolgos és mosolygó édesanyám a szemünk előtt épült le napról-napra. Sokszor forgolódtam az ágyamban éjjel, amíg ápoltuk, mert kínzott a tehetetlenség. Tudtam, hogy nagy fájdalmai vannak, de sehogy sem tudtam rajta enyhíteni, bárhogy is szerettem volna. Aztán egyszer csak hazajövök és nincs többé. Mindössze 19 éves voltam még csak...és már el kellett hordoznom azt a terhet, hogy itthon ápoltam az édesanyám egész addig, amíg meg nem halt, hirtelen a nyakamba szakadt egy egész háztartás vezetése -az ekkor 84 éves nagyimmal közösen-, a testvéremnek ezentúl picit az anyjának is kellett lennem és még ott volt az egyetem is. Húsvét hétfőjén elvégeztem életem legnehezebb szolgálatát Zsámbékon, ahol prédikálás közben megerősített engem az Úr. Embertelenül nehéz volt ez az időszak, de megtartott az Úr! Egészen biztos vagyok benne, hogyha ekkor nincs mellettem Isten, akkor beleőrültem volna ebbe az egészbe. A második félévem valóságos mélyrepülés volt, csak annyit akartam, hogy végre vége legyen a vizsgaidőszaknak, mindegy hogy milyen eredménnyel. Képtelen voltam megtalálni az egyensúlyt az itthoni teendőim és a tanulás közt. Vagy takarítás közben próbáltam a hébert magolni vagy az éjszaka közepéig tanultam de egyik ötletem sem vált be.



A következő félévemben jelentőset javítottam, de Demoklész kardjaként lebegett a fejem felett, hogy még egy egyes és kirúgnak. Az őszi félévem sikeresen teljesítettem, de a negyedik félévemben megtörtént a baj. Madridból hazajövet azonnal kaptam egy csúnya tüszős mandulagyulladást, aminek következtében egyrészt énekből 3-nál többet hiányoztam és ez nem teljesített lett, másrészt az újszövetségi bevezetésből is buktam. 38,5 fokos lázzal mentem be vizsgázni, mert a szigorlat miatt határidőre kellett a jegy belőle. Kockáztattam és nem nyertem. Júliusban ki is küldték a határozatot, miszerint megszűnt a hallgatói jogviszonyom, én pedig 1 éven belül másodszor törtem össze. Haragudtam magamra, hogy miért nem csináltam jobban és szégyelltem magam. hetekig képtelen voltam kimenni édesanyám sírjához, mert megszegtem a neki tett ígéretem. Minden ismerősömet kerültem, mert nem voltam rá képes, hogy a szemükbe nézzek. Pláne azoknak, akik végig azt hajtogatták, hogy nem vagyok alkalmas erre a pályára. Elegem volt a sajnálkozásból vagy épp a szidásból, amit kaptam. Azóta hiába kerestem munkát, sehol sem kaptam. Tavaly nyár elején pedig megint gyászruhát kellett húznom, mert a nagymamám egy délután öröklétre szenderült. Őt is itthon ápoltuk a nagynénémmel és láttuk, ahogy leépül, hogy aztán egy délután elaludjon és többet ne ébredjen fel.  Nagyon nehéz helyzetbe kerültünk ezután, amiből még most sem tudtunk kilábalni. Úgy néz ki, hogy még a felsőoktatási jelentkezésre sem fog telni, pedig türelmesen kivártam ezt a 2 tanévet, hogy újra megpróbálhassam. Ez alatt a 2 éves kényszerszünet alatt pedig  még inkább megerősített az Úr, hogy az Ő szolgálatára hívott el. Bízom Istenben, hogy ezután is mellettem lesz, nem engedi el a kezem és megsegít! Istennek semmi sem lehetetlen...

Mindig azt mondják: Élj úgy, hogy kérdezzenek! Engem sokszor megkérdeznek, hogy miből merítek erőt. Hogy miből? A hitemből. Isten az, aki erőt ad nekem.

2012. január 24., kedd

Real Madrid - Athletic Bilbao 1:4 (La Liga)

Most pótolták be a sztrájk miatt elmaradt első fordulót, így hivatalosan is lezártnak tekinthető az őszi ( / téli ) félév és az fordulásnál a Real Madrid áll az élen 5 pontot verve a Barcelonára.

Soron következő ellenfélként a Bilbao csapata látogatott el a Santiago Bernabéuba. Személy szerint tartottam tőlük, hisz a Barcelona grabancát sikerült megráncigálniuk a San Mamésben és mint kiderült, nem is alaptalanul: a baszkok elég szépen járatták a labdát és még 10 emberrel is a kapunkra veszélyes támadásokat vezettek. Javi Martinez ( alias "Zöld tütü" ), az egyik olyan játékos, akit szívesen elnézegetnék akár a Real Madridban is tőlük és mostanában nem is játszik olyan rosszul. De aki miatt még inkább vártam a meccset az a Bilbao edzője volt. Bielsát a legjobb argentin edzőnek tartom és legszívesebben elmennék Buenos Airesbe tüntetni, hogy Grondona rúgja ki Sabellát és a helyére Bielsát ültesse, a Madrid játékából is nagyon szépen felkészítette a csapatát (na és azt se felejtsük el, hogy az utolsó Copa döntőjét Argentína épp vele a kispadon játszotta, az meg már nem az ő sara volt, hogy kikaptak). Na de most már hagyjuk is a baszkok kielemzését, jöjjön az összefoglaló!



Azzal kell kezdenem, hogy a Sport TV okozott a madridistáknak egy kis bosszúságot. A Sport 1, ami a mérkőzést közvetítette a meccs kezdetekor még javában a spanyol-horvát kézilabda meccset adta. Jó, értem én, hogy a kézilabda Európa Bajnokság fontos, én is szeretem a kézilabdát, de ha ők elvállalták, hogy közvetítik a meccset, akkor normálisan adják is le. Nem a kézimeccs helyén....az NFL-én. Könyörgöm, Európában vagyunk, miért kell a Super Bowlt vagy mit élőben közvetíteni? Azt leadták volna csúsztatva a Madrid meccs után és a probléma megoldva. Ebben a nagy amerikamajmolásban várom, hogy mikor kezdik el a baseball ligát is közvetíteni... Na de nagyon elkanyarodtam a témától. A 17. percben kapcsoltak a Bernabéuba, ekkor már eggyel ment a Bilbao, streamen épp láttam, amikor egy baszk kontra végén Llorente a hálóba gurított. A Madrid viszont nem jött zavarba és próbálkozott az egyenlítéssel, miközben a baszkok is próbálták a góljaik számát növelni, ami hol De Marcos és Llorente sutaságán múlt vagy épp előbbi lesről indulásán. A 25. percben sikerült az egyenlítés Marcelo révén, aki Benzemától kapta a labdát - amikor szükség volt egy kis szerencsére is, hogy a labda a blancoknál maradjon-, amit a bal felsőbe tekert. Az iram továbbra sem lankadt, de több gól nem született az első félidőben.
A második félidő lején Iturraspe szabálytalansága után büntetőt ítélt a bíró, amit Cé kegyetlenül berúgott Gorka mellett a kapuba, megszerezve ezzel a csapat idénybeli 100. gólját. A 66. perceben Özil alól kihúzta De Marcos a lábát, a kipattanó labdát Benzema a kapuba lőtte, de a bíró - érthetetlen módon - nem adta meg a gólt, hanem pirosat mutatott fel a baszknak és ismét büntetőt ajándékozott a Madridnak. A labda mögé ismét Cé állt és megint nem hibázott. Ezzel pedig el is dőlt a 3 pont sorsa.  A Bilbao még 10 emberrel is hajtott, de ez kevés volt a Madrid ellen. Egy a saját tizenhatosunktól indult akcióból még szereztünk egy gólt: Özil lőtte fel a labdát Gonzának, ő pedig Callejónt ugratta ki, a kis furafrizurás pedig begurította a kapuba, 4-1 - re alakítva az eredményt. Mivel több gól már nem esett, ez lett a végeredmény is.



Nézzünk néhány egyéni értékelést, megjegyzést!
A Xabi - Granero páros nem igazán működött. Granero a támadásokban hasznosabb, mint Khedira, de a védekezőmunkája hagy némi kívánnivalót maga után. Xabi pedig kevés ahhoz egyedül, hogy az egész középpályán ő szűrjön.
Az Özil - Kaká páros viszont nagyon tetszett. Kaká nagyon hajtott és Özil is  a régi önmagát idézte.
Varane játszott Pepe helyén és néha be-becsúszott 1-2 hiba a játékába, de ez még nyugodtan írható annak a számlájára, hogy nagyon fiatal még és tapasztalatlan.
Ramos nagyon nagyot játszott a védelemben.
Marcelo ugyan szépen végignézte, hogy miként adja be a baszk játékos a labdát az első góljuknál, de aztán javított: ő egyenlített.
is kicsit jobban játszott, mint az utóbbi meccseken. Az értékelésén jelentőset dob, hogy ő rúgta a tizenegyeseket. DE!
1. Mi volt ott, miután sárgát kapott? Úgy nézett Xabi Alonsora, aki arrébb akarta taszigálni, hogy ne reklamáljon, mint a véres rongyra.
2. Azért a második tizenegyest átadhatta volna Benzemának, hisz az ő gólját nem adta meg a bíró... (Amúgy azt, hogy vezeti a Pichichit, annak köszönheti, hogy az összes büntetőt ő lövi. A tizik nélkül ugyanannyi gólja lenne, mint Gonzának. )
Callejón a keret egyik leghasznosabb játékosa, egy valóságos csodacsere.
Gonza szintén csereként állt be és veszélyesebben játszott, mint a francia csatártársa. Adott egy gólpasszt és jól vette fel a meccs ritmusát, viszont irtó nagy pechje volt. Amikor beállt, kapásból tüzelt a baszk kapura és Gorka zseniális reflexén múlt, hogy nem lett gól belőle. Nem sokkal később egy szép kiugratás után éles szögből kapufát lőtt, aztán még egy helyzetet elszórakozott. Néha kicsit sután ért labdába érzésem szerint.

Mindent összefoglalva élvezetes, pörgős meccs volt, szerintem nem bánta meg senki sem, aki megnézte. A következő bajnokin szombaton fogadjuk a Zaragozát, ám előtte még lejátsszuk a kupameccs visszavágóját is a Camp Nouban. Én meg fogom nézni.

Szép volt Fiúk!







HALA MADRID!!!

Így a post végén szeretnék még pár szót szólni. A Marca címlapon hozta egy állítólagos vita szövegét, ami Mou, Ramos és Casillas közt zajlott. Állítólag nagyon félre fordították, mert nem egy edzésen történt, ahogy azt írták, hanem a Barcelona elleni meccs után, amikor összeültek a játékosok és Mou, hogy kielemezzék a találkozót és megbeszéljék a hibákat. Az ilyen híreket fenntartással kezelem, mert micsoda véletlen, hogy épp ott van egy újságíró és szóról-szóra leírja, ami ott elhangzott.Ugye értitek? Viszont azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy tényleg megtörtént. A csapat hatalmas nyomásnak van kitéve, pláne a Barcelona elleni meccs után és emiatt kitörhetett a csetepaté. Iker csak annyit nyilatkozott, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja ezt a hírt, ami azért kicsit aggasztó, na és ott a CR - Xabi féle történet is tegnapról, ami szintén azt bizonyítja, hogy valami nincs rendben. Mout én nagyon csípem, de belátom, hogy neki is vannak hibái. A cikkben megfogalmazódott, hogy állítólag felrótták neki a gyáva taktikát a katalán törpék ellen -ebben van igazság - a másik pedig az, hogy kivételezik a portugálokkal. Utóbbi vádra tipikus példa lehet Cé, akit akkor sem cserél le, ha gyakorlatilag emberhátrányt jelent a pályán a jelenléte. Mára tovább szőtték a történetet és ott tartunk, hogy Mou idő előtt elmegy Madridból. Viszont én nagyon remélem, hogy ez az egész történet a vitával együtt kacsa. Tegnap amikor rákezdett az Ultras Sur a "José Mourinho" rigmusra a stadion másik fele fütyülni kezdett a cikk miatt. Ahogy én látom a sajtó kezd rászállni a csapatra a Barca elleni sorozatos vereségek miatt és ez szerintem undorító dolog. Nem kell szétzülleszteni a csapatot, hanem legyenek türelemmel. Ezt üzenném a Marcának:

Marca :  hagyjátok békén az öltözőt, elég volt a manipulálásból!