A következő címkéjű bejegyzések mutatása: La Liga. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: La Liga. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. október 29., hétfő

Hétfő...

Olyan vagyok, mint Garfield....utálom a hétfőket. :/ Az 1 napos extra rövid hétvége után olyan nehezen ment a felkelés reggel! Ráadásul pedig kávé sincs itthon, de legalább a kinti hideg felébresztett. 6 órakor felhúztam a redőnyt és csak néztem, ahogy nagy pelyhekben hull a hó. Ez decemberben rendjén lenne, a meleg szobában ülve és az ablakból nézve, de október 29.-én?! Már reggel majd megfagytam és bónuszként jött rá, hogy a fatelepen, ahol az oktatás zajlik csak reggel kapcsolták be a fűtést, de azt is minimális szinten, ergo hiába ültem kabátban az előadásokon, majd megfagytam. Hazafelé jövet, amikor Üllőn az állomáson toporogtam, szabályosan nem éreztem a lábujjaimat. Teljesen átfagytam, így amikor hazaértem befeküdtem az ágyba, úgy ahogy voltam, estére pedig már jelentkeztek is a megfázás tünetei. Az orrom folyik, a torkom kapar meg valamit még érzek, félek, hogy valami komolyabbat szedtem össze... Hiányozni mondjuk addig akkor se fogok, amíg meg bírok mozdulni. Kereken 1 hónap múlva vizsgázom és könyvünk abszolút nem lesz, jegyzeteket meg talán 1-2 hét múlva kapunk. Na tessék, így tanuld meg az egész anyagot... 3 jogszabályt fejből kell tudni, most is épp ezeket olvasgattam az interneten: BTK 29 § , 30 § és a 2005. évi CXXXIII.tv. Sorban: jogos védelem, végszükség és a személy- és vagyonőrökre vonatkozó törvényállás.  Egyébként azon agyalok, hogy letegyem-e tavasszal a fegyvervizsgát. ( Egy nő kezében a fegyverrel, mindig veszélyes :D ) Csak mert fél évig biztosan alkalmaz az önkormányzat, de ha nem hosszabbítják meg, akkor is kötelező a program szabályai szerint még fél évet dolgoznom a szakmában és úgy csak könnyebb elhelyezkedni, ha van fegyverviselési engedélyem. Ezzel a képesítéssel egyébként portaszolgálatra bármikor mehetek és ez jó alap bármihez. Akár még testőr is lehetek. :D Hát majd meglátjuk, hogy mi lesz....



Tegnap játszott a Madrid és egy laza ötöst gurítottak a Mallorcának. Nagyon örültem neki, hogy a dortmundi kisiklás után kicsit magukra találtak. Az első félidőben nagyon nyomtak, a második elejét picikét álmos tempóba váltottak, de Mou kettőt-hármat ordított nekik és megint rákapcsoltak, de nem vitték túlzásba: csak annyit adtak ki magukból, amennyi feltétlenül szükséges volt és hogy ez öt gólt ért, abban azért benne volt a Mallorca védelme is. Pár megjegyzés:
- Akik Marcelot kritizálják, most remélem sokszoros erővel mea culpáznak. Essien csak vészmegoldás és most látszik igazán, hogy mennyit is számítanak a felfutásai a támadásoknál.
- Modric játéka nagyon tetszett. Csak így tovább és akkor szeretni fogom....ha már a születésnapunk közös :D (09.09.)
- Cé lőtt 2 gólt és adott egy passzt, amúgy elég hisztis kedvében volt. Legalábbis én úgy vettem észre.
- Örültem, hogy Morata lehetőséget kapott. Szerintem jól szállt be a meccsbe. :) Calleti gólja előtt pedig gyönyörű labdát küldött Mesutnak.
- Gonza elvitte a meccs embere díjat. 2 gól, 2 gólpassz. Na ez az, amire én azt mondom, hogy ez már egész jó teljesítmény, olyan Higuaínos. :) <3 Azért nekem már hiányzott a duplákat gurító és gólpasszokat adó Pipita és nagyon boldog voltam tegnap este, amikor aludni mentem. Egyébként hihetetlenül fel tudja dobni a hangulatomat napokra, ha gólt szerez. :) Kemény vagyok és szőrszálhasogató, ha az ő teljesítményéről kell nyilatkoznom és sokszor írok vagy mondok ezt vagy azt rá, de fontos tudni, hogy én ezerrel "mögötte" állok és beleköthetek akármibe, akkor is vigyorgok és vigyorogni fogok, ha gólt lő. :) <3 Egyébként ma kijött az Aranylabda huszonhármas listája. Három kérdésem lenne:
1. Busquets....most a Jászai Mari - díj jelöltjeiről van szó vagy az Aranylabdáról?
2. Benzema?!
3. Gonzalo hol maradt róla, ha már a francia valami rejtélyes oknál fogva felkerült rá?






Én ezen a képen jót nevettem. :D Figyelitek a magasságkülönbséget? :D

2012. október 22., hétfő

Vasárnap...

A vasárnapom úgy telt, ahogy mindig is szokott. Legalább is általában szokott. Sajnos az elmúlt két hétben nem nagyon jutottam el a templomba, de most végre nem jött közbe semmi. Már hiányzott....2 hétig bírom ki "csak" istentisztelet nélkül, de azt is úgy, hogy a második hét végén már nagyon elkezd hiányozni és valahogy nem találom a helyem, sőt még kicsit a lelki egyensúlyom is felbomlik. A mai textus ez volt: "Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom, örüljetek! " (Fil. 4:4 ) Pál apostol fogságban volt, amikor ezt a levelet írta a szívéhez annyira közel álló gyülekezetnek. Az öröm levelének is szokták hívni, mert több mint 10x fordul elő a levélben az "örül" szó. Mennyire szép is, hogy Pál még abban a nyomorúságos helyzetben is képes volt az örömre... és ezt kellene nekünk keresztényeknek is megtanulni. Sokakat épp azért taszít a kereszténység, mert csak szomorú és besavanyodott embereket látnak, pedig ennek nem így kellene lenni....Na jó a teológus énemet most szépen rendre utasítom.  A prédikáció végén a Tiszteletes Asszony felolvasott egy rövid történetet Gyökössy Endre egyik könyvéből. Már rég elhatároztam, hogy bevásárolok Gyökössy életművéből. Ő lelkész és pszichológus is volt egyben és nagyon jó dolgokat mondott - írt le, de eddig még nem szereztem be tőle semmit, hát eljött ennek is az ideje. (Teológaként én Joó Sándor prédikációs köteteiből vásároltam be meg Ravasz László írásaiból).
Délután itthon voltam és elkezdtem a jogot megtanulni. Így elgondolkoztam rajta, hogy azért mennyivel könnyebben tanulja meg az ember azt, ami tényleg érdekli, meg azt, ami nem. Egyetemistaként ennél nagyobb anyagrészeket tanultam meg hétről hétre és délután mindig szépen leültem a fenekemre, elővettem a könyvet meg a jegyzeteket és szépen megtanultam. De most?... Már az egy külön meccs saját magammal, hogy kézbe vegyem a mappát és leüljek tanulni. Az meg a második félidő, hogy addig fel ne álljak a helyemről, amíg fejből vissza nem mondom az egészet... Azt hiszem én vért fogok izzadni ezzel az egész biztonsági őrösdivel, de ha beledöglök is meg fogom tanulni. Akkora a bizonyítási kényszer bennem mások és saját magam felé, hogy nem fogja hagyni, hogy ellazsáljam...maximalista is vagyok és kitartó ez a három tulajdonság így egyben pedig gyilkos elegy. Pont az az ember típus vagyok, amire a pszichológus csak annyit mondott, hogy az ilyeneket viszi el leghamarabb a rák. Bár az édes mindegy eszempontból, hogy lesz-e bizonyítványom Mikulásra vagy nem...saját magamnak csak akkor fogok tudni megfelelni, ha 100 %-ot hozok, másként nem... Szóval ahelyett, hogy teológiai okosságokat firkálok, úgy mint az előbb, inkább a jogszabályokon igyekszek gondolkodni. Jó lenne, ha végre képes lennék bele nyugodni, hogy az egyik professzor szavaival élve valakinek gyülekezeti tagnak is kell lenni és ahelyett, hogy megint a Hittudományin töröm a fejem, inkább biztonsági őrként próbáljam magam elképzelni... Na tessék ez a melankolikus személyiség egyik legfőbb jellemzője. Imádja az önsajnálatot és az önmarcangolást. Én ebben már nagymester vagyok...


Szombaton volt meccs is. :) Kíváncsian vártam, hogy milyen kezdővel áll majd ki a Madrid, mert a védelem körülbelül fele kidőlt. Hát érdekes volt picit Essien balhátvédben, de megoldotta. Nem tudom ki hogy van vele, de nekem Marcelo irtóra hiányzik...a bal oldalunk picit meg van így lőve, mert nincs ott a kis brazil, aki feljöjjön a támadásoknál és besegítsen. Egyébkén nem sok mindent tudok róla írni, mert ritka unalmas egy bajnoki volt.  Ikerrel nem tudom mi volt...fogjuk rá, hogy rossz napja volt. Én tényleg nem akarom őt bántani. Cének semmi nem akart összejönni, a gólt is tizenegyesből szerezte, de miután évek óta raklapnyi gólt lő minden idényben elnézzük ezt neki és amúgy is válogatott meccsek voltak. Kaká egy bazi nagy kérdőjel számomra. Néha-néha bámulatosan el tudja hitetni velem, hogy képes még egy exaranylabdáshoz méltó teljesítményt lehozni, de aztán lerombolja az illúziót rögtön. Most kezdett, de ha értékelnem kellene....hát...maradjunk annyiban, hogy illúzióromboló volt. A sor végére hagytam Gonzalot. :) Az argentin lőtt egy olyan gólt már megint, hogy a szám is tátva maradt, ergo ott folytatta, ahol Chile ellen abbahagyta. Én, kis naiv és tudatlan azt hittem, hogy legalább virtuális buksisimogatást kap érte, de tévedtem. Azt próbálják meg nekem bemagyarázni, hogy véletlen lett gól, mert nem is kapura szánta. Agyam eldobom, de komolyan.... Magyarázza már el nekem valaki, aki okosabb, mint én, hogy tulajdonképp mi a bajuk van Higuval? Miért rúgnak bele még ilyenkor is egyet? Miért kritizálják úton-útfélen akkor is, ha nem érdemli meg? Mondjuk én vagyok a hülye, hogy felhúzom magam azon, amit pár fotelszurkoló és önjelölt szakértő hajtogat...Madridban szeretik - a "Pipita quédate" - és ez a lényeg, nem az, hogy a magyar chips zabáló távirányítóbetyárok miket írogatnak a világhálóra.
Vasárnap délután fél szemmel néztem az Inter-Catania meccset is és mosolyogtam egy jót: Zanetti 39 éves, az Inter edzője, Stramaccioni pedig fiatalabb nála 3 évvel. :D Ez azért mekkora! Amúgy nyert az Inter 2:0-ra. :)





 

2012. május 19., szombat

Campeones - 32 Ligas :) ♥

Ez a nap is szépen lassan eljött... Vasárnap befejeződött a La Liga 2011/12-es idénye. A szekrényemen még mindig kinn van a KS posztere, amelyen lehetett vezetni a Real Madrid bajnokijainak az eredményeit, az asztalomon pedig még mindig a kezem ügyében van a szintén a sportmagazinhoz kapott kis füzet, amelybe pedig az összes bajnoki eredményét vezethette, aki akarta. Szomorú vagyok, amikor végiglapozom vagy épp rátekintek a klub eredményeire a poszteren és látom, hogy nincs már több üres rublika, de ugyanakkor boldog is, mert azzal a  tudattal böngészhetem végig a számsorokat, hogy idén a Real Madrid lett a bajnok. Sőt a csapat a bajnokok bajnoka: ha végig nézzük az Európában győzedelmeskedő klub statisztikáit, egyiké sem olyan, jó, mint a Királyi Gárdáé. Kerek 100 pontot szerezve, 121 rúgott góllal taszították le a trónjáról a Barcelonát, ami rekord. Pontokat tekintve a Celtic közelít meg csak a blancokat, de ők is megálltak 93 egységnél, míg rúgott gólokban a Manchester City, akik 93-nál álltak meg. Idén egyszerűen szárnyalt a csapat!



Csodálatos év volt! Rengeteg csodálatos góllal, vidám pillanattal, emlékezetes momentummal, izgalmas meccsekkel és pár nem annyira szép emlékkel, hisz a világon semmi sem tökéletes. Ahogy végiglapozom a füzetet és átnézem a blogom postjait újra megelevenednek előttem a leírtak. Hányszor korholtam őket, mert nem úgy jött össze a meccs...  Mikor tehetetlenül néztem végig, hogy december 10.-én 1 gólos előnyből buktuk el az El Clásicot a Bernabeuban. Mikor először a Malága, aztán a Villarreal ellen is az utolsó percben vesztettünk pontokat, hogy a 10 pontos előnyből csak 4 maradjon. Mikor hetekig csak szenvedve nyertük a meccseket... De akármennyire morogtam is, a következő meccs mindig ott talált a TV előtt, mert egy csapatnak szurkolni olyan, mint egy családba tartozni: ha egyszer megszereted őket, nem tudsz szabadulni és ami engem illet, én nem is akarok. Azt a rengeteg csodás pillanatot, amivel csak idén megajándékoztak, azzal tudom a legjobban meghálálni, ha mellettük maradok mindig. El lehet felejteni Cristiano zseniális sarkazását a Rayo Vallecano ellen? El lehet felejteni a nagy "gálákat"? Mesut és Angel gólpasszait? Iker hatalmas mentéseit? El lehet felejteni azt az októbert, amikor Gonzalo egymás után 2 bajnokin is mesterhármast lőtt? Karim góljait? Amikor Hamit gólt szerzett a Sevilla ellen és az egész kispad vidáman integetett neki... Mourinho gólörömét, amikor kicsi José (Callejón ) hátára ugrott? Amikor kicsi José a góljai után mindig a címerre mutat? A barcelonai El Clásicot? Amikor a sokat szidott Sami szerezte az első gólunkat én pedig nem hittem a szememnek. Még akkor sem hittem, hogy meglehet a meccs, de amikor Cristiano berúgta a második gólunkat, aztán csendre intette a Nou Campot.... A pillanatokat, amikor bebiztosítottuk a bajnoki címet Bilbaoban? Amikor a lefújás után a játékosaink, akik egyébként komoly felnőtt emberek úgy örültek és ugráltak a San Mamés gyepén, mint ahogy csak a gyerekek tudnak.  Szerintem ezek mind felejthetetlen pillanatok voltak és még mennyit hagytam ki! :)
Az ünneplésekből láttam a bilbaóit, a cibelesit és a bernabeuit, de az utolsóról, a hivatalos programról sajnos lemaradtam. Emlékeztek, ahogy Mout a levegőbe dobálták a játékosai Bilbaoban? Amikor az öltözőben összekapaszkodva énekelték, hogy "Vamos a Cibeles"?  Amikor a Cibelesnél Xabi és Raúl hülyéskedtek? Amikor Mesutot próbálták meginterjúvolni és ő csak annyit hajtogatott, hogy " Soy muy feliz" ? Amikor Gonzalo átölelte Herrerínt? Amikor Iker a szobor nyakába tette a zászlót és sálat? Amikor Cristiano megérdemelten ünnepeltette magát, miután idén 46 gólt szerzett, ami emberfeletti teljesítmény... és a Bernabeuban...amikor Mou leborult a teljes keret előtt? Utóbbi ünnepséget végig sírtam. lehet, hogy Plácido Domingo playbeckelt, de akkor sem bírtam könnyek nélkül végighallgatni a Centenáriumi Himnuszt. Arra a pár pillanatra pedig nehezen találok szavakat, amikor Alvaro vezetésével 80 ezer ember kezdet rá a Gonzalot éltető és maradásra kérő rigmusra...én akkor Pipitával együtt sírtam. De meghatódottságom könnyein át azért néha jókat is nevettem: mikor Marcelo úgy viselkedett, mint egy óvodás... amikor Iker Cristianot utánozta...amikor kicsi José felpattant Mou hátára, visszaadva neki a múltkori gólörömöt... Ahogy a saját, már igencsak elhasznált állapotban lévő hófehér mezemben ülve figyeltem a klub hivatalos honlapján a közvetítést az ünneplésről, még inkább megtelt a szívem az irántuk érzett szeretettel. Akárki akármit is mond,  7 és fél év alatt nem túlzok, ha azt mondom, hogy az életem részévé váltak és ezért kicsit mindig is fáj, amikor elérkezik az utolsó forduló. Bár tudom, ennek soha sincs vége igazából, mert augusztus végén újra kezdődik, azért nem könnyű kibírni a szünetet... Én általában már az előszezonba be is szoktam csatlakozni, mert annál tovább képtelen lennék kibírni a Csapatom hiányát. Tudom lesz EB a nyáron és nézni fogom, de egy valamire rájöttem: Iker és Mesut is kedvencem, nézni is fogom a meccseiket, de azért az a legjobb, amikor egy csapatban, egy célért küzdenek.



Két emberről külön is szeretnék hosszabban írni.
José Mourinho az egyikük. Az edzőt én nagyon sokat szidtam és aki rendszeresen olvasta a blogomat, az tudja, hogy finoman szólva sem kedvelem a portugált. Sokszor hibázott és ami a legidegesítőbb volt az egészben a legtöbbször ugyanazokat követte el újra és újra. Volt, hogy tehetetlen dühvel figyeltem a ténykedését és úgy éreztem, hogy betelik a pohár és torkig vagyok már vele, de nem mehetek el az mellett, hogy ebben a bajnoki címben nagyon is benne van a Míster. Abban, hogy megnyertük az idény legfontosabb meccsét Barcelonában, ő is benne van. Nélküle egész biztosan nem sikerült volna. Ha van valaki, aki képes lesz ezt a csapatot jövőre elvezényelni a Bajnokok Ligája címig, akkor az Ő. Ha pedig Gonzalo marad, akkor én minden eddigi rosszat megbocsátok neki és leborulok elé...


XD XD XD


Gonzalo Higuaín pedig a másik. Ez a gyerek többségében csereként is összehozott 22 gólt a bajnokságban és hozzátette a maga részét a bajnoki címhez. Folytatta a hagyományokat is: a bajnokavató meccsen betalált. Az idény vége felé felröppentek olyan hírek, hogy menni szeretne Madridból a több játéklehetőség reményében és mindenki azóta izgul, hogy hogyan dönt. Rajta kívül sokan megszólaltak az ügyben azóta és a pánikom kezd kicsit alábbhagyni, de megnyugodni csak akkor fogok, ha kimondja végre, hogy mi lesz. Az aláírt mez a Cibelesen, a beszéde a Bernabéuban viszont kétkedésre adott és ad okot. Ám van néhány olyan nyilatkozat, ami alapján úgy gondolom, hogy maradni fog.
Gonzalo a Telemadridnak az ünneplésen ezt mondta: "Remélem, hogy jövőre a tizedikkel jövünk vissza!"
Iker:  "Higuaín központi eleme Mourinho projektjének a jövőre nézve."
Granero: "Higuaín boldog a Real Madridnál. Én nap, mint nap beszélgetek vele és biztos vagyok benne, hogy folytatja."
Raúl: "Pipita folytatni fogja. Ő a Real Madrid fontos játékosa."
és még idézhetném Xabi Alonsot, Aitor Karankát és még sokakat, de csak kettőt fogok, a legfontosabbakat:
Mourinho: "Higuaín folytatja, mert én nem akarom elengedni."
Federico Higuaín: "A testvérem, Gonzalo boldog a Real Madridnál és nem akar elmenni."
Ezek után én rózsásabban látom a helyzetet, ami nagy szó, mert javíthatatlan pesszimista vagyok. Azóta meg még olyan hírek is megjelentek, hogy a klub megemeli a fizetését....úgyhogy merek reménykedni, de mindig ott van bennem a félsz is...
Gondoljuk végig: Nem egyszer mondta, hogy a Real Madrid a világ legjobb csapata. Akkor miért adná lejjebb? A világ legjobb csatárának a világ legjobb klubjában a helye. Pont. Melyik csapattal van a legtöbb  esélye Európa trónjára ülni 1-2 éven belül egy Bajnokok Ligája győzelemmel? A Real Madriddal....
Ám a címek mellet van valami ami még fontosabb.  Én 7 és fél éve nézem a meccseiteket és láttam már sok játékost megfordulni a csapatban, de olyat, amit az utóbbi hetekben még soha, mindezt miatta. Gonzalot nem egyszer éltetett talpra ugorva a Bernabéu népe, vastaps kíséretében énekelve a nevét, de ez az utolsó bajnokin mégis más volt. Ahogy már meccs közben énekelték, hogy Pipita Higuaín...biztos hallottátok. Amikor Sergio kezébe nyomta a mikrofont az ünneplés közben, odapattant  Alvaro és belekezdett a "Pipita Quedate" - ba aztán belekapcsolódott az egész lelátó és 80 ezer ember kérlelte maradásra, aztán ugyanígy a városháza előtt és még a Barajason is kiabálták neki. Ezt a gyereket a csapattársaktól a szurkolókon át a takarítónőig mindenki szereti, amin őszintén szólva egy cseppet sem csodálkozok, "megismerve" őt az interjúkból, nyilatkozatokból. A beszéde előtt elsírta magát és akkor nem csak ő könnyezett, mert én se bírtam ki sírás nélkül, bevallom őszintén. Augusztus 4.-én lesz immár 4 éve, hogy a kedvenc játékos titulust ő örökölte meg Ikertől, ennyi idő alatt pedig nekem teljesen a szívem csücske lett, akárki akármit is mond vagy ír. Úgyhogy nem tudom mással befejezni, mint Mecano egyik dalának címével: Quedate en Madrid!







Iker, Ricardo, Pepe, Sergio, Nuri, Sami, Cristiano, Kaká, Karim, Mesut, Esteban, Marcelo, Antonio, Xabi,  Fabio, Hamit, Alvaro, Raúl, Raphael, Gonzalo, kicsi José, Angel, Lass és mindenki aki a Castillából pályára lépett na és persze a szakmai stáb tagjai: Chendo, José 2.0, Silvino, Rui, Aitor és Jose Mourinho
csak annyit mondhatok Nektek, hogy köszönöm ezt a csodálatos évet és jövőre veletek ugyanitt! :)





♥♥♥HALA MADRID!!!♥♥♥

2012. május 9., szerda

Granada - Real Madrid 1:2 (La Liga)

Igencsak nehéz fába vágtam a fejszém, amikor kigondoltam, hogy írok a meccsről pár szót. Nos tényleg csak pár szót fér bele, mert annál mindenki csak jobban tud játszani, amit szombat este nyújtott. XD
Az elmúlt heti fiesta és nagy piálás után nem számítottam eget verően nagy és szemkápráztató játékra, de azért ennyire rosszra sem... Bár mielőtt bírálok figyelembe kell, hogy vegyem, hogy a kezdő csapat nagy része egész idényben összesen nem játszott annyit, mint amennyit Granadában. ( A rotálás hiánya, ugye-ugye kedves José...)
A kapott gólunkat picit cikinek érzem, lévén, hogy csak félpályáról vezette kapura a derék andalúz gyerek. Marcelo azt se tudta, hogy hol van, azt pedig a mai napig se értem, hogy Carvalho miért feküdt el? Ennyire kifárasztotta ez a pár perc? Mert az tuti nem szerelési kísérlet volt!  A meccset is inkább a Granada vesztette el és nem mi nyertük meg az összehozott tizenegyessel és az öngóllal. A Granada egyébként jó úton halad afelé, hogy rekordidő alatt lenullázák az egész idényük munkáját. Meccs után balhéztak, repülnek majd az eltiltások és kaparhatnak a bennmaradásért...
Summa-summárum: nem így képzeltem a friss bajnokcsapat meccsét, de hát ez van. Józanodjon csak ki a keret és csapjuk meg a Mallorcát! XD







♥♥♥HALA MADRID!!!♥♥♥



2012. május 5., szombat

Gloria a Ti Campeon!

Jöjjön pár kép a tegnapi fiestáról! :)


























...és ma frissen és üdén az edzés előtt XD



Végül még szeretnék pár szót írni...
Rengeteg mindent olvastam az elmúlt hetekben Gonzalo lehetséges távozásáról. A pletykákról igyekeztem nem tudomást venni, hisz az újságírók csak tavaly már eladták a Juventusnak, tavalyelőtt meg a Chelseanek. De az ünneplésen volt, ami okot adott rá, hogy 2 perc alatt a legnagyobb örömből a legmélyebb depresszióba essek. Az az aláírt mez nagyon sokat mondó....és ahogy Herrerínt megölelte, az is. Ha Madridba lennék megkérném, hogy gondolja át ezt az egészet. Jövőre a legnagyobb esélye BL-t nyerni a Madriddal van, ő pedig egyszer azt mondta, hogy addig nem megy el, amíg nem nyert BL-t... nézzen szét az interneten és lásson! A tumblr-on olyan összefogás van most, mint még ezelőtt soha. Valaki kiírta, hogy aki szeretné, hogy Gonza maradjon Madridban, az ossza meg az üzenetet és mikor utoljára néztem 5 milliónál is többen osztották meg azt az egy mondatot. Madridban őt mindenki szereti és ha jövőre megnyerjük a BL-t, Mou is elhúz és jöhetnek még szebb napok. Az ünneplés közben is nem egy táblát láttam a magasba emelve neki címzett üzenetekkel, hogy ne menjen el. Valaki győzze meg, hogy Mou meg tud változni és nem fogja ennyire mellőzni. Én még mindig reménykedek benne, hogy még nem döntött...és maradni fog. Állítólag az ünneplés közben válaszolt a szurkolóknak, akik azt skandálták, hogy maradjon és azt mondta, hogy nem megy el...

Gonzalo, quedate en Madrid!

Athletic Bilbao - Real Madrid 0:3 ( La Liga )

Campeones, Campeones oe, oe, oe!

Todo en estadio debe cantar animando a nuestro Real!


Féltem a meccstől. Ez a Bilbao az utóbbi évek legerősebb Bilbaoja egy nagyon jó edzővel a padon - vagyis inkább a pad előtt ( Bielsa a kispad előtt szeret guggolni ). Ez a csapat kiverte a Manchester Unitedet az Európa Ligából és bejutott a bukaresti döntőbe hátrányból kiütve a Sporting Lisboát. Megfordult a fejemben, hogy talán feladják majd a meccset, hisz a helyezés már nem számít nekik, mert a döntő miatt jövőre is lesz joguk elindulni az Európa Ligában, de a Barcelona elleni derbi után épp ez az a párosítás, ami a legnagyobb múltra tekint vissza és rangadó a javából, ráadásul Baszkföldön nem vagyunk közönség kedvencek. A Bilbao nem tehette meg, hogy feltett kézzel áll ki ellenünk és milyen jól is tették! Igazi rangadót és jó focit láthatott az, aki leült szerda este a tévé elé.

Nem nagyon kezdenék részletes elemzésbe, hisz az ünneplés miatt még azt is elfelejtettem, amit tudtam. :D A meccs nagy részében, kiváltképp az első félidőben szinte alig volt játékon kívül a labda. Így ha a meccs legrosszabbját kellene megválasztanom nem is a játékosok közül választanék, hanem Teixera Vitieneznek ajánlanám meg a címet, mert kegyetlenül rosszul fújt. Mind a két oldalnak fújt pár hülyeséget, néha az volt az érzésem, hogy azt sem tudja, hogy melyik meccset vezeti.
Cristiano Ronaldo kicsit kiakasztott. Rögtön az első negyedórában kaptunk egy tizenegyest, amihez ő állt oda és ki is hagyta. Aztán egész meccsen borzasztóan dekoncentrált volt, valahogy nem az ő napja volt a fejes gólja ellenére. Talán a Bayern ellni tizenegyes rémlett fel előtte vagy megtudta, hogy Messi nagyon is a Pichichi megnyerésére koncentrál, de akármelyik volt is az lépjen túl rajta! A meccs után még mindig nagyon idegbeteg volt,  Javi Martínezzel is összeakadt (amiben azért nyakig benne volt a spanyol is) miközben a háromnegyed csapat örömittasan ugrált a Madrid szurkolók előtt...
Özil pedig ismét villantott! Az utóbbi meccseken öröm volt nézni Mesut játékát. :) Adott egy csodás gólpasszt és rúgott egy szintén nem csúnya gólt! Csak így tovább Mesut, csak így tovább! Volt még egy gyönyörű távoli kísérlete is, ami a kapufáról pattant ki, ha az gól...
Gonza  pedig szintén nagyon jól játszott. Özil passza után gyönyörűen csinált magának helyet és tűzte kapura a labdát. Aznap éjjel is ezzel a góllal álmodtam, nagyon szép volt. :) Az 50. percben pedig bemutatott egy olyan szólót, hogy a Bilbao védők még most sem tudják, hogy hová tűnt el olyan gyorsan a labdával. megpróbálta a helyzetből kihozni a legjobbat és ollózva betalálni, de az utolsó pillanatban eltakarították onnan a labdát. Nagyon jól játszott! Ezt magyaráztam én mindig, csak adjanak neki lehetőséget, élni is fog vele!
A lefújás után megérdemelten állhatott neki ünnepelni a csapat. A Madrid idén megdöntött nem egy rekordot, egyszerűen szárnyal a csapat. Rengeteg gólt összehoztak, bevették a Nou Campot és 3 csatárunk is 20 felett termelt. Nincs okunk panaszra és bár nincsenek rá szavak, hogy mennyire utálom Mourinhot, azért köszönettel tartozok neki is.  Számunkra a lényeges kérdések végére már pont került, az utolsó 2 bajnoki már csak arra szolgál, hogy élvezzük a meccseket és  végre kézbe vehessük a bajnoki trófeát. Remélem ezt Serg nem fogja összetörni... XD

Szép volt Fiúk!♥ Gracias Chicos! ♥














♥♥♥HALA MADRID!!!♥♥♥