Egy madridista naplója II. - Sentimiento madridista

Avagy szerelem első látásra  :) ♥

(vigyázat,kisregény következik)

2004. decemberében jártunk. Karácsony előtt néhány nappal már javában készültünk az ünnepekre. Az aznap elkészült kókuszgolyók már letakarva pihentek, eltettük őket karácsony estére. Apa ár aludt, anya az internet világával ismerkedett én pedig az öcsémmel unottan váltogattam a nem régiben beköttetett kábel tv csatornáit. Semmi olyat nem találtam, ami le tudott volna kötni. Unalmamban odakapcsoltam a sportcsatornára, ahol épp a szabadrúgáslövő világbajnokságot közvetítették és megütötte a fülem Zidane neve. Emlékeztem rá az Európa Bajnokságról. Aztán meghallottam Canizares nevét is, az sem hangzott számomra ismeretlenül. Magam mellé tettem a távirányítót és megnéztem a közvetítést. Másnap ugyanígy leadták a döntőt is én pedig hegyeztem a fülem. Nagyon tetszett az a mez, amiben a francia megjelent és érdekelt, hogy ugyan melyik csapatnak van tiszta hófehér szerelése, akkor pedig elhangzott, hogy a Real Madridban játszik. Az információt elraktároztam valahol az agyam hátsó szegletében és lázasan elkezdtem keresni, hogy mikor is lesz forduló. Nem volt szerencsém, épp téli szünet volt, viszont kiszúrtam a műsorújságban, hogy az Eurosport minden délben ad egy sorozatot a BL - párharcairól. Eldöntöttem, hogy majd figyelni fogom, hogy képet kapjak az európai foci elitről. Néhány csapat szimpatikus volt számomra ezekből a műsorokból és elhatároztam, hogy meccset is fogok nézni, amint vége lesz a szünetnek. Viszont legalább ugyanennyi csapat ki is esett a kosárból: a Bundesliga nem igazán érdekelt,  karácsony után a Premier Leagueből is kiábrándultam. 2 maradt állva: a La Liga és a Serie A. Nekem sem kellett több az első hétvégén kapásból végignéztem az összes spanyol meg olasz meccset. A Juventus mégsem jött be annyira, nem tetszett a catenaccio. A spanyol bajnokságban pedig  a Valencia és a Real Madrid játéka tetszett a legjobban, így kezdtem el ennek a 2 csapatnak szurkolni. (Ugyanis a kedvenc játékosom ekkoriba Morientes mellett Aimar volt) 

Nem csak a futballmániám szabadult el ezzel, hanem volt egy másik jótékony hatása is. Gimnáziumban 2 nyelvet kell tanulnia minden diáknak. Nos én a német mellé nem az angolt szerettem volna, hanem valami latin nyelvet. Bele voltam bolondulva az olaszba és mindenáron azt szerettem volna tanulni, ám abban az évben pont nem indított a gimnázium olasz csoportot, így nem maradt más választásom, mint a spanyol. Eleinte borzasztóan utáltam és majdnem meg is buktam belőle, viszont a spanyol futball miatt elkezdtem naponta foglalkozni a nyelvvel és szépen lassan elkezdtem javulni belőle. Olyannyira, hogy 12.-re semmi más jegyem nem volt spanyolból, csak ötösök. Ráadásul pedig beleszerettem Spanyolországba és Argentínába is.

Életem első Real Madrid meccse egy Zaragoza elleni bajnoki volt, ahol 3-2-re nyert a Madrid. Rögtön beleszerettem a királyi gárdába. Ahogy teltek-múltak a hónapok, a Valencia meccseit kezdtem hanyagolni és szépen lassan le is kopott a kedvencek közül a Turia parti egyesület. Ugye én januártól kezdtem nézni a Madrid meccseit, így a 2004/05-ös szezonból csak a felét láttam, de ez is elég volt ahhoz, hogy rájöjjek: a Real Madrid iránti rajongásom nem múló hóbort. Azóta is minden egyes héten ott ülök a tv vagy a monitor előtt és szurkolok a csapatnak Megnéztem sok műsort, megvettem és elolvastam több tucat könyvet a klubról. Még ma is hajt a vágy, hogy minél többet és többet tudjak meg a Real Madridról.

E hónapban lesz 7 éve, hogy madridistának vallom magam. Rengeteg 90 percet szurkoltam már végig és láttam nagy bukásokat de átéltem hatalmas euforikus boldogságot is. A Tv előtt ültem, amikor 2004/05-ös idényben az El Clásicon Zidane önfeláldozóan fejelte be a vezető gólunkat, Raúl összefércelt szemöldökkel jött vissza a pályára egy rövidebb ápolás után,hogy aztán gólt rúgjon és végül 4-2-re verjük el a sikerkorszaka kezdetén álló Barcelonát a Bernabéuban.

Ám hiába drukkoltam nekik akkor már elég rég óta, még mindig nem éreztem azt, hogy tényleg ez az csapat az én csapatom. Még nem köteleződtem el teljesen. Erre az egyik legnagyobb meccsig kellett várni, ami még most is benne van nálam a TOP 3-ban. 2006 februárjában jártunk, a Real Madrid a Copa del Reyben az elődöntőben a Zaragozát kapta ellenfeléül. Bár sokszor borsot törtek a fővárosiak orra alá, mindenki biztos volt a döntőbe jutásban. Igen ám, de az első meccsen súlyos vereséget szenvedtek a királyiak 6 kapott gólra, csak egy találattal tudtak válaszolni és a továbbjutásra már mindenki keresztet vetett. A visszavágón, február 14.-én azonban a Madrid úgy támadt fel, ahogy a hamvában holt Főnix szokott. A Bernabéu eredményjelzője még az 1 perchez sem ért el, már vezetett a Madrid, 15 perc után pedig már 3 gól állt a fővárosi csapat neve mellett. A második félidőben rúgtak még egy gólt, de a továbbjutást érő ötödik találat nem akart megszületni. 4-0-ra nyert akkor a csapat és majdnem véghez vitték a csodát. Életemben akkor éreztem először, hogy mennyire jó dolog madridistának lenni. Hálás voltam a Fiúknak azért, amiért az utolsó percig a továbbjutásért küzdöttek és nem adták fel. Állva tapsolta őket a Bernabéu és én itthon könnyeztem a TV-előtt, mert büszke voltam rájuk. Akkor jegyeztem el magam a Real Madriddal...

Végigszurkoltam minden idők egyik legszorosabb véghajráját 2006/07-ből. Őrült tavasz volt, decemberben még senki sem sejtette, hogy idény végén a Madridé lesz a korona. 12 meccsen keresztül ment a versenyfutás az aranyért, már-már veszni tűnt, fej-fej mellett haladtunk a katalán riválisunkkal és közben a Sevilla is bejelentkezett a bajnoki címért. Nem egyszer az utolsó percben mentettük győzelemre a meccset. Hány millió szurkoló ugrott velem együtt talpra, amikor az Espanyol ellen Higuaín az utolsó percben lőtte be a győztes gólt, amivel a tabella élére álltunk és hány millióan ordítottuk örömittasan a Mallorca elleni idényzáró meccs lefújásakor térdre esve a szőnyegen,örömkönnyekkel a szemünkben, hogy Campeónes!!! 

Következő évben már jóval egyértelműbbé vált a helyzet, hamar kiderült, hogy a Madridnak nem lesz ellenfele a spanyol bajnokságban. Szakadó esőben Pamplonában játszott a csapat és úgy állt a helyzet, hogy kikapunk. Az Osasuna vezetett, de aztán Robben egalizált. A bajnoki címhez viszont a győzelem kellett... Nem sokkal később a csereként beállt Higuaín belőtte a győztes gólt és a Madrid lett a bajnok. A következő fordulóban rendezték az El Clásicot és ott sorfalat kellett állnia a katalán riválisunknak.

A sort még hosszan tudnám folytatni szép emlékekkel. Ott van például a Real Madrid-Getafe 2009 tavaszáról, vagy a tavalyi Copa del Rey döntő. De akadnak nem túl szép emlékeim is: A Real Madrid-Barcelona 2-6, aztán az 5-0, az Alcorcón elleni égés a kupában... Együtt sírok, együtt nevetek a csapattal. Nekem ez a 11 srác, nem csak 11 játékos, nekem ők a nagybetűs FOCISTÁK, a világ legjobb játékosai. Olyanok, mintha ezer éve ismerném őket, tudom a kedvenc számukat, a kedvenc ételüket, a hobbijukat, de személyesen mégsem ismerem őket. Az edzőt mindig tisztelem, de minden meccs előtt úgy érzem, hogy jobban értek a focihoz, mint ő. Olyan ennek a csapatnak szurkolni, mintha egy másik családom is lenne. Rengeteg barátomat is ennek révén ismertem meg. Akkor is a csapatára madridista vagyok, amikor kiesünk a kupából és akkor is az vagyok, amikor a bajnoki címet ünnepeljük. Tisztelem régi nagy játékosokat és a klub történelmét. Ám a Madrid nekem ennél jóval többet jelent. Életem legnehezebb időszakában egyfajta kapaszkodót is jelentett ez a csapat és ez ma is így van: amíg a meccs tart, addig nem is érdekel más. Sokszor csak ez a 90 perc az egyetlen szórakozásom.Megtanított rá a Madrid, hogy minden rossz után jön valami jó, mert lehet, hogy szombaton kikapnak a Gijóntól, de kedden elverik a Tottenhamet a Bajnokok Ligájában. Új meccs, új esély.

Végezetül elmesélnék egy történetet. Életem álma volt, hogy egyszer a Santiago Bernabéuban láthassam játszani a csapatot. Másodéves egyetemistaként összespóroltam annyit, hogy megtehessem. Hetekig vaciláltam és kerülgettem az utazási irodát, mire meg mertem tenni az első lépést az álmom teljesítése felé. Nagyon össze kellett húznom a nadrágszíjat, de bármire képes voltam, hogy elérjem a célom. Annyi pénzem sajnos nem volt, hogy péntekre is találjak szállást magamnak, így egy éjszakát a Barajason töltöttem. A szálloda, ahová másnap költözhettem be a Bernabéu közelében volt, így az a vágyam is teljesült, hogy az első dolog, amit megláttam Madridból az a Bernabéu volt. Építészetileg talán nem egy csoda, de akkor ott abban a  borús kora reggeli órában nem létezett számomra szebb épület egész Spanyolországban. Hihetetlenül felemelő érzés volt ott állni a Real Madrid stadionja előtt. Ám ezt még inkább felülmúlta amikor délután beléphettem oda. Vannak dolgok, amiket szavakkal nem lehet leírni, hanem érezni kell és ez pont olyan. Végigjártam a trófeamúzeumot és magamba szívtam a történelmet. 1-1 kupa láttán néhány emlékkép is beugrott. Amikor kiléptem a lelátóra és a maga teljes nagyságában megpillantottam a hatalmas lelátót és a smaragdzöld gyepet, percekig csak ültem valahol a REAL MADRID CF felirat fölött és a könnyeim törülgettem. Kizártam a külvilágot csak én voltam és a stadion... végigpörgettem gondolatban az elmúlt évek emlékeit és a pálya minden egyes négyzetcentiméteréről milliónyi emlék jutott eszembe: "onnan emelte be a Valladolidnak Higuaín azt a szép gólt, amonnan meg Cicinho rúgta be a Zaragozának a Copa del Reyben..." Másnap pedig ott ültem végig valahol a harmadik szinten az Osasuna elleni bajnokit. Bár autogramot nem sikerült szereznem, mégis egy örök emlék marad az, hogy élőben láthattam a kedvenc játékosaimat a kedvenc stadionomban játszani. Még mindig fel tudom idézni, ha becsukom a szemem azt, ahogy Iker vetődik, Cé a labdát bűvöli, vagy épp Higuaín szelídíti meg  a játékszert, puha mozdulatokkal, hogy aztán megtolja és egy hatalmasat belebikázva keresztbe átlője a pályán a csapattársához...

Madridistának lenni egy érzés és nem egy szeszély. Akit egyszer megfog a sentimiento madridista,azt többé nem ereszti el. 7 éve fehér a vérem és jóban rosszban a csapat mellet vagyok. Bár sok meccset megnézek a hétvégéken, igazán csak egy csapatnak tudok szívből szurkolni és ez pedig a REAL MADRID CF.

"Somos tus manos,tu voz,tu sudor,tu alma. Somos tu orgullo,tu ilusión. Somos tu fuerza y tu pasión. Somos todo lo que somos,porque siempre estas allí. Porque nosotros somos TÚ."

Porque somos los aficionados al mejor equipo de toda la historia.

 "Mi vagyunk a kezeid,a hangod,a verejtéked,a lelked.Mi vagyunk a büszkeséged,az álmod. Mi vagyunk az erőd és a szenvedélyed.Vagyunk,akik vagyunk,mert mindig ott vagy/mert ez mind te vagy. Mert mi TE vagyunk."

Mert mi vagyunk a történelem legjobb csapatának szurkolói.

♥♥♥HALA MADRID!!!♥♥♥

Egy madridista naplója I. - A futball és én

Eredetileg később akartam ezt a 2 postot a nyilvánosság elé tárni, de nem tudom, hogy lesz-e alkalmam rá, hogy még az El Clásico előtt fellépjek a blogomra. A mostani  írásaim témájukban épp passzolnak a La Semana del Clásicohoz, így mindenképp a rangadó előtt szeretném közkinccsé tenni, amit "A Fórumon" már mindenki oda-vissza ismer és tud. Jöjjön tehát az én történetem 2 részre bontva!

Először is azzal kezdeném, hogy az én esetemben külön kell választani a futballmániám és a Real Madrid fanságom kezdetét, ugyanis nem esik egybe a kettő. Először a futball iránti rajongásom kialakulásáról írnék.

 Érdekes gyerek voltam mindig is, mert a futballt nézni egyszerűen utáltam, de játszani annál inkább szerettem. Utóbbiban jelentős szerepe volt 3 unokabátyámnak is, ugyanis ők -az akkor még Monorhoz tartozó,ma már önálló település- Monorierdőn laktak és nagyon sokat találkoztunk: vagy mi mentünk át hozzájuk, vagy ők jöttek át hozzánk. Ha pedig egy lányt összezárunk 3 fiúval, akkor bizony sok mindent megtanul, többek között focizni is. Ám ők nem mindig értek rá, így a legtöbbet édesapámmal játszottam. Ő a helyi temetkezési vállalatnál dolgozott, aminek az irodája csak pár háznyira van tőlünk és tudni kell: hatalmas füves udvara van. Nyaranta délután 4 óra után, amikor apa főnökei hazamentek fogtam a labdám és anyuéktól elköszönve átsiettem hozzá. Megvártam, amíg mindent elrendez az udvarban és meglocsolja a virágokat, aztán rugdaltuk egy kicsit a bogyót. Hétvégén viszont együtt fújtam a nagyimmal és anyukámmal a régi lemezt: "Mi érdekeset találsz azon, hogy 22 ember kerget egy labdát?" Apa erre mindig legyintett és azt mondta: "Egyszer nézd végig,aztán kritizálj!"  Persze én erre sohasem voltam hajlandó, így inkább elhallgattam és belebújtam valamelyik könyvembe. Az évek teltek-múltak, belőlem pedig hatalmas Forma1-fan lett. A kedvenceim Schumi mellett mindig a brazilok voltak. Lépten - nyomon olvasgattam a brazil versenyzők nyilatkozatait arról, hogy mennyire imádják a focit és ez elkezdte felkelteni az érdeklődésem a világ legnépszerűbb sportja iránt. Épp kapóra jött 2004 áprilisában a brazil válogatott látogatása Budapesten. Nekem sem kellett több, leültem apa mellé és megnéztem a meccset. Noha a szabályokból nem sok mindent értettem és annyira nem is ejtett rabul, de valamit elindított bennem az a meccs. Rögtön megjegyeztem magamnak egy bizonyos Roberto Carlos nevét, aki bombaerős szabadrúgásokkal rémisztgette a világ összes kapusát. Egészen nyárig jegeltem a futball témát, de amikor elkezdődött az Európa Bajnokság, elhatároztam, hogy megnézek néhány meccset és eldöntöttem, hogy a házigazda portugáloknak fogok szurkolni. Nagyon szomorú voltam, amikor elvesztették a döntőt és az akkor még tini Cristiano Ronaldoval együtt sírtam a tv előtt. A szabályokhoz még mindig nem konyítottam, de rögtön láttam, hogy kik azok a játékosok, akikre érdemes odafigyelni. Először is ott volt egy francia középpályás, akinek minden mozdulatából zsenialitás és könnyed elegancia sugárzott. Volt egy portugál középpályás, aki a világ egyik legjobb játékosa volt. Láttam egy spanyol kapust, aki ugyan még nagyon fiatal volt, de már a nemzeti tizenegy megkérdőjelezhetetlenül biztos pontja volt a gólvonalon. Aztán egy Mcdonald's reklám után végre élesben is láthattam bizonyítani a világ legjobb csatárpárosát, a Raúl-Morientes duót.  (Nem vicc! Tényleg onnan ismerem őket! ) Az EB közben már éreztem: megfertőződtem a focititis-szel. Alig vártam,hogy elkezdődjön a magyar bajnokság én pedig minél mélyebben beleáshassam magam a sportág rejtelmeibe. Aztán rájöttem, hogy bizony bajnokság és bajnokság közt is van különbség, hiába foci mind a kettő. A magyar bajnokságból hamar elkezdtem kiábrándulni, mert nem éreztem azt a varázst, ami az igazi nagy csapatokat veszi körül, Azt,ami az Európa Bajnokság alatt is átjött a TV-n keresztül. Így az NBI-et csak arra használtam, hogy megtanuljam a szabályokat. Vártam az őszt,hogy végre elkezdődjenek a top bajnokságok és végre megtaláljam azt a csapatot, amelyik rabul ejt. Ám azon az ősszel ezer más bajom is volt. Ekkor kezdtem el gimnáziumba járni és minden gonddal-bajjal meg kellett küzdenem, amit az iskolaváltás okozott. Nem is nagyon foglalkoztam a futballal. Ám akkor jött a téli szünet és tengernyi idő szakadt rám...

(Folyt.köv.)

Hogy volt-e kedvenc csapatom a magyar NBI-ben? Volt. A Fradi. Ugyanis a IX.kerületbe jártam gimnáziumba, így kézen fekvő volt....

Kedves naplóm!

Gondoltam írok mégy egy postot arról, hogy mi újság van velem. Nos nem sok minden, de azt a kicsit elmesélem. :)
Azzal kezdeném, hogy egy hatalmas KÖSZÖNÖM! - öt írok ide. S hogy kinek szól a köszönet? A teológusoknak. Ma hárman eljöttek Bölccsel karonfogva és rengeteg tűzifát hoztak meg tartós élelmiszert. Én csak a hálámat tudom nekik adni sajnos, bár tudnék többet is... Egy valamit megígérhetek: akármelyiküknek szüksége lesz valamire az ajtóm mindig nyitva fog előttük állni, akár csak egy jó szó kell, akár bármi más.
„ ... azért, hogy másoknak könnyebbségük legyen, nektek ne legyen nyomorúságotok. Ellenben az egyenlőségnek megfelelően a mostani időben a ti fölöslegetek pótolja azok hiányát, hogy máskor azok fölöslege is pótolja majd a ti hiányotokat." ( 2 Kor. 8, 13 - 14)

November utolsó vasárnapja következik. Ez mit jelent? Azt, hogy egyben Advent első vasárnapja és az egyházi év kezdete is e vasárnapon lesz. 
Mint ezt mindenki tudja a karácsony központi ünnepét megelőző négy hetet hívjuk adventi időszaknak. Maga a szó a latin adventus Domini = Az Úr jövetele kifejezés rövidülése. Vasárnap ennek megfelelően írok majd róla egy postot. Mára viszont búcsúzok...

Kedves naplóm!

Tudom megígértem a múltkor,hogy még a hétvégén jelentkezek,csak mindig valami fontosabb jött közbe.

Szombaton nagyon sokat ment a gép,-de hogy miért arról majd lentebb olvashattok-ezért nem akartam még ezt is aznap.Vasárnap délután pedig nem voltam itthon.Hétfőn tiszta ideg voltam Tudniillik az egyik dátum a gáz kikapcsolását illetően épp augusztus 8.-a volt.Hála Istennek nyertünk még egy hetet,mert nem jöttek.Annyira ideges voltam,hogy vasárnapról hétfőre virradó éjjel alig aludtam valamit.Elég sokáig bambultam a tv-t,aminek hála találtam magamnak egy újabb kedvenc sorozatot.Az AXN-en hétvégenként (vasárnap illetve hétfő) negyed 1-kor megy egy spanyol sorozat:El Internado azaz az Internátus.Mikor először belenéztem néhány hónappal ezelőtt egy délután,nem igazán tetszett és 10 perc után már nyúltam is a távirányítóért most viszont tovább bírtam és rájöttem,hogy nem is olyan rossz.A Port.hu-ról idéznék kedvcsinálóképp:"Egy kísérteties erdő mélyén egy első látásra nyugodt életű, patinás, ódon bentlakásos iskola bújik meg. A tanulók is átlagosak, kisgyerekektől a tinédzserekig lányok, fiúk egyaránt megkezdték a következő iskolaévet. Azonban az épületet lappangó félelem járja át: pislákolnak a lámpák, magyarázat nélkül csapódnak ajtók, test nélküli árnyak suhannak az éjszakai folyosón, az erdőből pedig valaki szüntelen figyel. Úgy tűnik, néhány tanár sejt valamit, de csak az öreg történelemprofesszor kezd nyomozni a sötét titkok után. Ő sem sokáig... "

Ezzel pedig 3-ra nőtt a kedvenc spanyol sorozataim száma,nem mintha néztem volna többet is…Anno volt ugyan az AXN-en még egy spanyol sorozat,de már a címére sem emlékszem és későn is tudtam meg,hogy van,szóval kimaradt az életemből.De vissza a 3 kedvencemhez!Az egyikről most írtam,a másik a Los Hombres de Paco azaz a Balfék körzet. Anno az AXN-en ment hétfőn (éjjel)negyed 1-től7 évadát is leadták és most várom,hogy ősszel hátha lemegy a 8. évada is,ugyanis az Antena 3 ennyi évadot forgatott ebből.Nagyon izgalmas sorozat,szinte mindig sikerült meglepniük a készítőknek egy-egy csavaros fordulattal.A poénok pedig nagyon nagyot ütöttek,mindig jókat röhögtem rajta.A szereplők közül Lucas Fernandez nyomozó volt a kedvencem,szegénynek megártott a túl sok amerikai akciófilm:D A Port.hu-ról:"A fergeteges humorú sorozat egy csapat idétlen, degenerált rendőrről szól, akik több bajt okoznak, mint amennyit megoldanak. Míg a rendőrös sorozatok általában rátermett, profi zsarukkal kápráztatják el a nézőt, addig ez a csapat ideje nagy részét azzal tölti, hogy saját balfogásait próbálja valahogy elsikálni.

A káosz középpontjában Miranda (Paco) rendőrfönök áll. Remek fickó, nagy alak, csak a krízis-helyzeteket bírja nehezen. Az ő két balkeze, két igaz lúzer, Mariano és Lucas. Lucas igazán jóképű és még akár jó rendőr is válhatna belőle, ha nem a filmeket akarná utánozni. A kissé tohonya Mariano viszont még mindig azon rágódik, hogy kedvese, Inés két éve elhagyta. (Túl sok volt neki, hogy a féltékeny zsernyák GPS-figyelőt rejtett a táskájába.)Ezek hárman különben nagyon szerethetőek, csak rejtély, miért ezt a hivatást választották: inukba száll a bátorság például, ha egy megtermettebb kutya jön szembe. Azért képzik is magukat, a sorozat elején például angolul tanulják a szak-zsargont, "Hands up! - Kezeket fel!"

A harmadik spanyol sorozat itthon legalább 4-5 csatornán futott és kb annyiszor láttam,ahányszor leadták:Un,dos,tres/Un paso adelante azaz az Egy lépés előre.Ez Carmen Arranz madridi művészeti iskolájának mindennapjairól szól.A legjobban a táncos jeleneteket szerettem belőle,nagyon jó koreográfiák voltak.de nem csak ez miatt néztem végig legalább 5x az egész sorozatot.:)

"Felvételi időszak egy híres madridi főiskolán, ahol a jövő nagy táncosait, énekeseit, zenészeit és színészeit képzik. Az izguló diákok között ott van Lola, Pedro, Sylvia és Roberto és persze még sokan mások. Álmuk, hogy egyszer majd ők álljanak a rivaldafényben. Előbb azonban a rostavizsgát kell teljesíteniük. Bebizonyítani, hogy nemcsak álmodoznak, de tehetségesek és állhatatosak is. A felvételizők közül csak 20 kerülhet be az iskolába."

Na de lépjünk tovább a sorozat témáról!tegnap igencsak hosszú napom volt és igaz a mai napomra is.Tegnap egy kedves ismerősöm elhozta nekem a legfrissebb FFT-t (gyengébbek kedvéért:Four Four Two magyar kiadás),amivel sikerült meglepnie,hisz alig 2 hete ismerem. Tudja,hogy olyan helyzetben vagyok,hogy nem tudom megengedni magamnak ezt az újságot(igen,rohadtul drága,de minden fillérét megéri),úgyhogy ajándékba megvette nekem.Innen is köszönöm neki!:) utána pedig egy másik barátom kérdezte,hogy ma lenne-e kedvem egy kis focihoz.Nekem ne lenne?:DMiután hazaértem neki is álltam a labdát bűvölni.nem vagyok egy Ronaldo,de azért némi nyoma van annak,hogy 3 unokabátyámmal nőttem fel,akikkkel elég sokat fociztunk és ha még ez nem lenne elég apukámmal is minden délután eljártunk rúgni a bőrt meg a tesómmal is szoktam játszani.Itthon pedig egyedül is sokat gyakorltam,tudtam is anno 1-2 trükköt,de amióta tropára ment a bal lábam,azóta elég sok ilyet nem tudok megcsinálni.Ma pedig miután megjártam a városházát,fogtam a kölcsönstoplist és mentem.Nos jól elkalapálták a kis csapatunkat,de mentségünkre hozom fel,hogy nálunk csak egy játékos volt az NBIII-as csapatból,náluk meg szinte  mindenki.Viszont az álluk leesett,mikor az egyik tagot átvertem egy kis trükszivel,ami fogalmam sincs,hogy miként sikerült,mert már vagy 3 éve nem próbálkoztam vele.Talán még most is tátja a száját szegény,ha még nem szóltak neki,hogy csukja be.:D

Egyébként az elmúlt néhány napban a tesómmal jártuk a várost és fotóztunk,ugyanis tervezek egy 2-3 részből álló sorozatot a szűkebb pátriámról. Sajnos van,ahová nem sikerült eljutnom,de arról is lesz képem.Szöveg nem sok lesz benne,mert a képek azért beszédesebbek.Szeretném megismertetni veletek kis városomat,ahol születésem óta élek.:) Hétvégére várható a post.:)

Témaváltás előtt írnék ide egy idézetet,ami megfogott.Vasárnap megnéztem a Malac a pácban c. filmet és a végén hangzott el,nevezetesen: „Mígnem felbukkan valaki,aki igaz barát és jó író is.” Azt hiszem nekem van ilyen barátném és nem is egy.Klausz,Babita Lívi,rátok gondoltamJ

Most pedig jöjjön a fútbol!:D Először is írnék a Benfica-Arsenal meccsről pár gondolatot. Az első félidőben az Arsenal volt kezdeményezőbb és meg is szerezték a vezetést Van Persie révén.Az első félidőben végig a pályán volt Garay.Nagyon furcsa volt a piros mezben és nem is nagyon értem,hogy miért kellett eladnunk és a helyére hozni Varanet.Na mindegy…A második félidőre kicserélődtek a csapatok és a Benfica sokkal nagyobb iramot kezdett el diktálni,mint az Arsenal. Aimar révén egyenlítettek,majd 10 perc múlva Nolito szerzett még egy gólt és a vége is ez maradt:2:1. Capdevila is elég furcsa volt a Benfica mezében. Nolito nem rossz játékos,nekem szimpatikus,pedig Barca nevelés.(de nem őskatalán…:D) Javi Garcia is nagyon jó volt,nem is tudtam,hogy ennyire jól rúgja a szabadrúgásokat.Nagyot fejlődött 2 év alatt,amióta elment Madridból. Aimar pedig Aimar.:)♥ Még mindig nagyon lát a pályán és a szabadrúgásai életveszélyesek. A második gólban is benne volt. J Annyira sajnálom,hogy a Dugisporton megy a portugál bajnokság is…:(

Pablito Aimar:)

Eze és mögötte Javi G. :)

Írtam,hogy szombaton sokat ment a gép.Ugyanis volt a Real Madrid meccse is és utána az Olasz szuperkupa meccs is.Utóbbit a Milan nyerte,sajnos….:( De nézzük inkább a Madrid meccsét! Az előszezon utolsó meccsét 6:0-ra nyerték meg. Ezúttal a „B” sor kezdett.A vezetést tizenegyesből szereztük meg,a büntetőt Kaká értékesítette.Alig telt el 10 perc és Di Maria egy elsőnek sikertelen átemelés után talált kapuba.A harmadik gól a 64.percben született Higuaín révén –de ezzel vitatkoznék-.A negyedik Ronaldo szépségdíjas találata volt,az ötödik és hatodik gólt pedig Benzema szerezte. Benzema nagy formában van az előszezonban így a csatárok külön versenyét ezúttal ő nyerte. Viszont azért intenék mindenkit,mert ezek a csapatok mind alacsonyabban jegyzett bajnokságokban szerepelnek. Majd meglátjuk,hogy a bajnokságban meg a szuperkupa meccseken is képes lesz-e hasonló jó teljesítményre.Ez áll a csapatra is:önbizalom növelő győzelmek,az tény de mire lesz ez elég?... Kaká nagyon össze kell kapnia magát,mert 2007 aranylabdásától ez bizony harmatgyenge teljesítmény.Szombaton sem voltam elájulva tőle…ha nem vigyáz még a brazil bajnokságban fogja találni magát… Higuaín pedig az első félidőben borzasztóan játszott,a másodikra kicsit feljavult a teljesítménye.Mikor 5 kínai közt szlalomozott a labdával elismerően és szájtátva bólogattam a monitort bámulva és a góljánál a labdaátvétele tanítanivaló volt,de az a gól inkább öngól,mint az ő gólja szerény véleményem szerint…kezdjük ott,hogy akkora lyukat rúgott 101%-os ziccerben állva,hogy a lábát még most is keresik-fogtam is a fejem- utána meg csak úgy ment be,hogy a védő beleért.Ha nem ér hozzá elgurul a labda keresztbe a kapu előtt…Különben is Benzema 10 perc alatt rúgott egy duplát,ő meg csak így volt képes összeszerencsétlenkedni egy gólt. Tudom túl szigorú vagyok:az argentin lábában van már egy Copa America és később kezdte meg a felkészülést,mint a francia…de most mit csináljak?Én ilyen vagyok. Mindig mondják is nekem,hogy én fordítva működök: nem egyfolytában dicsérem a kedvencem,úgy hogy a hibáit sem nagyon veszem észre,hanem egyfolytában elégedetlenkedek.:D Talán most már magához tér,mert ha dadogósan is,de megvan az első gólja.:) Játsszon,ahogy szokott,mert nekem hiányzik már a Real mezes SuperpipitaJ és idény végén az ő nevét akarom látni a Pichichi első helyén.:)

Vasárnap lesz a szuperkupa meccs:Ramos tuti nem játszik.Kiújult a derékfájása.Remélem,hogy nincs komoly baja és hamar megygógyul.:)A Barcában pedig Puyol és Afelay nem lesz,de lehet,hogy Xavi sem…

Hétvégén hozom a Monorról írt postokat aztán pedig a Szuperkupa meccs után jelentkezem.

♥♥♥HALA MADRID!!!

Igen,megint ő volt egy ideig a CSK.:)♥

 

Kezdő 11:)♥

Gonza gólja♥

Na még 2 kép a végére:)

 

Egy madridista feljegyzései

Tegnap kicsit el voltam havazva és ma is,majdnem úgy alakult,hogy nem lesz időm a blogomra,de igyekeztem rá kis időt szakítani.

Nem sok minden történt velem mostanság,csak kicsit elhavazott a házi munka.Tegnap a nagymosás,ma meg a pakolás. Ma még egy kis csetepaté is kialakult a pakolás körül.Elterveztük a tesómmal,hogy bemegyünk kicsit a belvárosba sétálni,de apu addig-addig szekírozott,amíg neki nem álltam elpakolni és ő vitte el a Csabit. Na ebből lett a csetepaté,mert mikor hazajöttek megjegyeztem,hogy azért segíthetnének néha. Nem csak a frissen mosott cuccokat kellett elpakolnom,hanem a tesóm meg apu után is,amiket kivettek a szekrényből,de visszatenni már nem volt energiájuk.Megtanulhatnák,hogy ha kivesznek valamit vissza is tegyék és szerintem a mosott ruhák közül mondjuk ki tudják szedni és összehajtani a zsepiket,összepárosítani a zoknikat.Ehhez nem kell diploma. De mindegy,mert holnaptól úgyis újrakezdődik az egész ráadásul meg még meg is orrolnak rám,amihez semmi kedvem,mert enélkül is megvan a magam baja. De ezt hagyjuk is.

Ma teleettem magam.Sári csinált valami kínai kaját,ami isteni finom.Na most ez nagy szó tőlem,mert utálom a kínai kaját,de ezzel a szecsuáni akármivel kivételt teszek. El is felejtettem számolni,hogy hány tányérral ettem belőle. A húsból még Mircinek is jutott,ízlett a kis bolhaszatyromnak.:)Egyébként lehet,hogy kapunk egy kiscicát,Mircikének lesz egy társa.Fehér színű,én még nem láttam,de majd megnézem,mikor elhozom.:)

Tegnap jártam a könyvtárban is,de valami nagy munkában vannak és egy csomó könyv nincs a helyén,szóval nem sok érdekeset találtam csak 2 Nora Roberts könyvet (Egy kép-egy hang  és a Veszélyes álmok)meg egy Nicholas Sparks regényt a Szerelmünk lapjai címűt.

Megígértem valakinek,hogy nem fogom kihagyni.:D Nos, aki olvassa a blogomat láthatja,hogy a rendszeres olvasók nevű dobozkában csak egy  tag látható.Róla lenne szó. A legnagyobb futsal rajongó,akit ismerek,a kedvence az ETO futsalcsapata és kicsit rám is átragasztotta már ezt a mániát. Azt,hogy mennyire jó írónőnek tatrom már sokszor megírtam a blogomban.Egyébként az egoizmusa is rendben van és imád egy bizonyos valakinek egy bizonyos fotójával kiidegelni,amiért kinyírom egyszer,de azért szeretem. ♥:D :P Szóval,ha olvasod (tudom,hogy fogod):Csókolom Klausz! :P

Babitám nem tudom,hogy olvasod-e,de ha igen,akkor neked is üzenek valamit:Hiányzol a fórumról Csajszi!:) ♥

De váltsunk témát! Időközben volt egy Real Madrid meccs is.1:7-re a Guangzhout (egyszer írom csak le így:P). Gondoljunk bele:a kínaiak jó pénzt kifizettek azért,hogy ekkora zakót kapjanak.Mondjuk nem hiszem,hogy erre számítottak. Kicsit sajnáltam a fiúkat,mert elég nagy hőségben kellett focizniuk,meg is látszott rajtuk,de nem érheti őket panasz,mert így is elég nagy volt a góltermés. A Madrid végig nyomott a meccsen és hamar kiderült,hogy itt nagy verés van kinézőben a kínaiak számára.Ugyanis már a 6. percben benz beadását Khedira fejelte a kapuba.A második gól Khedira gólpasszából született,ezt Özil váltotta gólra. A harmadik gól nagyon szép volt:Cé sarkazása után Benz lőtte ki a bal alsót. A negyedik gól Marcelo passzából született,Benz volt ismét a befejező. Az ötödik gólt Callejón passzából Cé szerezte,méghozzá sarokkal.Majd jött egy sorcsere és a hatodika Di Maria passzából szerezte Jesé.A hetedik gólt pedig Di Maria szerezte és végül szépített a kínai csapat. A Madridból 2 ember lógott csak ki,de ők sajnos nem azért,mert annyira jók lettek volna.Egyikük Kaká,aki a Galaxy elleni meccs óta borzasztóan szürkén teljesít,most is nagyon kevés volt,amit mutatott.A másik pedig Higuaín. Az egyik fórumon azt írta valaki,hogy „sajnálom,hogy nem szerzett gólt.”Nos én nem sajnáltam,hanem dühös voltam miatta,most már viszont sajnálom. A meccs után egyik szemem sírt a másik nevetett. Nevetett,mert Iker és Marcelo lecserélése után(Ramost előbb lekapta Mou) majdnem az egész második félidőben Gonzalo volt a csapatkapitány és a meccs után kaptak valami kupa-félét,amit ő vett át. Nagyon jó érzés volt,látni a csapatkapitányi karszalagot a karján.:) Viszont a mosoly le is hervadt az arcomról,mert ennyire kedvetlenül és idegesen játszani nem sokat láttam. Hatalmas helyzeteket hagyott ki és egyfolytában a bírónak pofázott. Valami nagyon nincs rendben vele fejben. Remélem,hogy Mou valahogy rendbe rakja vagy ha nem ő,akkor valaki más. Uruguay ellen megmutatta,hogy nem felejtett el focizni és szeretném látni,hogy ugyanúgy tolja a Real Madrid mezében,ahogy akkor a válogatottban. Érezhetően nagyon feszült és borzasztóan görcsösen játszik,de remélem,hogy idénykezdetre össze fogja szedni magát. Szerintem az is lehet a baj,hogy fáradt…azért mögötte van egy Copa America…vagy nem tudom. Egy biztos:az idei nyár Benzemáé.Valószínűsíthető,hogy a szuperkupa meccseken is a francia fog kezdeni. Az,hogy Higu megfordítja-e a sorrendet a csatárok közt,az csak rajta múlik. Bár hozzá kell tennünk,hogy Gonza a ¾ előszezonról lemaradt a Copa miatt,Benz emiatt jóval előrébb jár a felkészülést tekintve,mint ő. Plusz a doki is azt mondta még januárban,hogy év végéig nem lesz 100%-os…Bár ez nem mentség arra,hogy 7 m-ről a kapust tudta csak telibe találni a meccsen. Eléggé mérges is vagyok rá miatta,mondjuk a legszívesebben jól megverném,de hát én csak a gép elől tudok puffogni.Jelen pillanatban teljesen megérdemli a padot,mert 2 jó labdaátvétellel nem nagyon van kisegítve a csapat. Szedje össze magát és rúgjon legalább egy gólt a következő ellenfélnek,mert azért ez eddig eléggé nagy dupla nulla a Real Madrid egyik csatárától...Áll az,amit még anno a Costa Rica elleni meccs után írtam róla….

 A csapatra még egy felkészülési találkozó vár,holnap ismét egy kínai csapat ellen,majd pedig elkezdenek a Barca elleni meccsekre készülni….

Majd a hétvégén még igyekszek jelentkezni.:)

♥HALA MADRID!!! ♥

Higu megkapja a csapatkapitányi karszalagot:)

A csapatkapitány:)

A tegnapi sajtótájékoztató:)

Egy aranyos animáció.Gonza és Mou:)

Keddi elmélkedéseim:)

A múlt éjszakám igencsak hosszúra nyúlt.A tesóm ivott valami energiaitalt még aznap délután és nem tudott aludni miatta.Egész kora reggelig fenn volt,mivel pedig közös a szobánk én se nagyon aludtam.Délben ébredtem fel,de úgy érzem magam,mint egy felmosórongy. Hogy kicsit felébredjek,kitaláltuk Csabival,hogy elmegyünk focizni a sportpályára. Igen ám,de mindegyik pályán edzés volt. Ha már elmentünk odáig,akkor már felültünk kicsit a lelátóra és néztük,ahogy az egyik utánpótláscsapat edz a nagypályán. Kicsivel később pedig a legkisebbek is elkezdték az edzést,a nagypályáról leválasztott részen. A labda alig nagyobb náluk,de már focizni tanulnak.:) Nagyon aranyosak.:) Ahányszor látom őket,mindig eszembe jut az egyiki madridi emlékem: A meccs napján,délután 3-kor a városnézés után indultam vissza a szállodába,hogy pihenjek egy kicsit a meccs előtt.A Bernabéunál kellett leszállnom a metróról és mikor feljöttem a megállóból,kicsit sétáltam a Bernabéu előtt.Van ott egy parkoló meg egy nagyon nagy szabad tér.Ahogy nagyban bambultam,azt vettem észre,hogy a lábamhoz gurul egy minilabda. Ahogy oldalra néztem láttam,hogy egy cukorfalat kis kölyök meg az apja ott játszott.Visszagurítottam a kissrácnak a labdát,ő meg csak nézett rám nagy szemekkel.Épp hogy megtanult járni,de már focizott….mindezt tetőtől-talpig Real Madrid felszerelésben tette…J

Egy jó ¾ óra után viszont eléggé beborult,úgyhogy hazajöttünk a sportpályáról.Szerencsére nem lett belőle eső. A szomszéd utca elég csendes,nem sok autó jár arra,úgyhogy inkább odamentünk ki egy kicsit rugdosni a labdát,de alig kezdtünk neki,máris kijött egy kedves szomszéd és elküldött minket.Bejöttünk,előkerestem a tollaslabdát meg az ütőket hozzá és visszamentünk ugyanabba az utcába,de nem az elé a ház elé.Kicsit kijöttem már a gyakorlatból,újra bele kellet rázódnom a tollasozásba. Annak idején a gimnáziumban sokat játszottam. Én könnyített tornára jártam és ha a többiek olyan gyakorlatokat csináltak,amit nekem nem volt szabad,vagy kilógtunk páran,mikor kosaraztak és nem jött volna ki két csapat,akkor átengedtek minket a „tatamira” és ott tollasozhattunk.Tudniillik a Lónyayban a földszinti tornaterem ketté van választva,az egyik felében lehet röplabdázni/kosarazni/focizni, a másik fele pedig tatamival van lefedve. Nagyon szerettem oda járni és még manapság is be szoktam nézni,ha Pesten járok.Ugyanis az egyetemre mindig bemegyek,a gimi meg csak 1 saroknyira van onnan.Jó volt Lónyaysnak lenni.:) Egyszer majd talán írok erről is.:)

Azért nem mindig csak tollasoztam:P

Váltsunk témát! Vasárnap eléggé összecsaptam a bejegyzés végét és kicsit elhanyagoltam a Madridot meg a foci témát. Nos most ezt szeretném kicsit pótolni.:) A Copa végéről még egy betűt sem írtam. A bronzérmet Peru szerezte meg,miután legyőzte Venezuelát La Platában. A döntőt meg Uruguay nyerte,3:1-re lemosva a gyepről Paraguayt. A döntő napján mást néztem a tv-ben,de miután vége lett,azért csak odakapcsoltam a Sport TV-re…nos hiba volt.Mikor megláttam a zsúfolásig telt Monumentalt és azt,hogy Uruguay vezet-még saját magam is meglepve-majdnem elkezdtem bőgni. Gyorsan át is kapcsoltam máshová. Azóta nem is nagyon foglalkoztam a témával,csak tegnap.A Sport TV-n volt a Copáról egy összefoglaló,azt megnéztem.Nem mondom,még mindig elég rossz volt látni Tevez kihagyott tizenegyesét…Ennek a műsornak a végén volt egy nagyon jó pár perces kisfilm az idei kontinenstornáról,a Copa egyik hivatalos dalával aláfestve (Diego Torres-Creo en America). Nagyon tetszett,ugye én nem láttam minden meccset és egy csomó szép mozdulat belekerült és néhány nagy gól,amiről emiatt lemaradtam.A vége volt a legjobb,amikor a helyszíneket mutatták. Salta eddig is kedvencem volt,La Plata stadionja pedig csodálatosan néz ki-csak a gyepszőnyege hagy némi kívánnivalót maga után-.Az új kedvencem az Cordoba (Argentínában is van egy Cordoba,nem csak Spanyolországban),nagyon szép város.Buenos Aires meg örök favoritom(Madrid utáni kedvenc városom♥) Obeliscostól,Plaza Mayostól és Avenida del Julio 9-stől.♥ A Monumental (Vespucci Liberti) pedig tök szép stadion.De hát mi mást mondhatna az,aki kedveli a Rivert és odáig van az argentin válogatottért?:) Egyébként kirúgták Batistát.Az utódja Alejandro Sabella lett,aki eddig az Estudiantest irányította és nyert velük argentin bajnoki címet és Libertadores kupát is. Azt írták,hogy majd a szeptemberi ázsiai turnén mutatkozik be,amit nem igazán értek mert volt szó egy augusztus 10.-i románok elleni meccsről,de majd kiderül,hogy akkor most mi is van…

Az egyik hivatalos dal,a Fiesta Americana:)

Ez pedig a Creo en America:)

A madridista srácok megérkeztek Kínába.Holnap délután játszanak egy kínai csapat ellen,aminek a nevét még mindig nem sikerült megjegyeznem.:D Ahogy olvasgatom a klub hivatalos oldalát,láttam,hogy egymást követik a programok.Szegény srácok az esténként készült képeken már nem túl lelkesek,de hát el kell érni,hogy minél több mezt tudjanak eladni… Elég meleg is lehet,most Kínában vagy túl kemények az edzések,mert eléggé szakad róluk a víz,ahogy néztem videókon. Di María is csatlakozott a kerethez,úgyhogy most már mindenki ott van,aki számít. Sahin pedig nem edzett a csapattal,lehet,hogy már megint megsérült,pedig Mou főszerepet szánt neki Kínában… Egyébként tegnap néztem egy hosszabb riportot Pedro Leónnal.Szimpatikus játékos és nem is tartom rossz focistának.Sajnálom szegényt,mert nagyon úgy néz ki,hogy visszaküldik a Getaféhoz,nem értem,hogy Mou miért nem számol vele….rossz látni a 21-es mezt Callejonon…

Holnapután frissítek ismét,akkor majd már írok a meccsről.:)

Néhány kép.Hangulatjelentés KÍnából:)

Egy aranyos kulcstartó:)

Végül pedig jöjjön Gonza:)Ott van Di Maria is:)

Kedves naplóm! :)

A tegnapi már a második olyan este-éjszaka volt,amikor zivatar tombolt. Bár tegnapelőtt éjjel jött és Monort nem nagyon érintette,ám tegnap olyan 9 óra magasságában már eléggé elkapta szűkebb pátriámat. Sokszor azt hittük,hogy elmegy az áram is. Egész hajnalig láthattuk a villámparádét,mert több zivatar is átvonult a környéken,éjjel 1 körül pedig még egy újabb vihar is volt. Délután elmentünk Csabival újságért,láttuk,hogy mindenfelé letört ágak,fákról lehullt levelek,virágok,gyümölcsök hevertek.Szegény szilvafánkat is jól megtépázta a szél,de úgy hallottam,hogy valahol meg a háztetőt bontotta meg és repült néhány cserép.Ezért nem szeretem,mikor napokig-hetekig 30 fok fölött tanyázik a hőmérséklet,mert utána mindig ilyen viharok jönnek. Megnéztem:10 fokot esett a hőmérséklet is.Mondjuk már kellett egy kis eső,meg úgy jólesik,most,hogy nincs az a nagy meleg…

Reggel nem éppen vidáman ébredtem.Pontosabban vidáman ébredtem,de aztán elromlott a kedvem.Ott figyelt az éjjeliszekrényemen a gázszolgáltatótól kapott levél…szerelmes levelet nem jó kedvükbe szoktak errefelé küldözgetni és mikor kinyitottam azt hittem,hogy elájulok. Most fő a fejem,hogy mit csináljak…mondjuk nem éppen logikus és ésszerű,amit csinálnak,mert ha az ember részletfizetést kér,akkor azt logikusan azért kéri,mert egy összegben nem tudja kifizetni vagy én vagyok túl naiv,hogy így gondolom.Már csak 2 hónapnyi részlet maradt,de mivel pár napot csúsztunk a múlt havival,most épp egy összegben akarják behajtani a tartozást.Na puff….Amúgy is tiszta idegbaj vagyok,mert tegnap igencsak megalázó helyzetbe kerültem.Pedig nem is nekem kéne rosszul érezni magam emiatt,hanem a másik félnek…:S és ha ez mind nem lenne elég sikerült egy ismerősömmel is összevesznem.Valahogy ez eddig nem az én hetem…L Már kezd elegem lenni, bár inkább úgy fogalmazok,hogy kezdek besokallni:egyfolytában van valami,ami miatt idegeskedhetek kezdve onnan,hogy tönkrement a vízcsap a fürdőszobában egész addig,hogy ilyen szerelmeslevelet küldenek a gázszolgáltatótól… :S Közben pedig arra is rájöttem,hogy a lelki bajokra a legjobb gyógyszer-legalábbis ideig-óráig- egy jó focimeccs meg a tánc. Utóbbi azért,mert,amíg ugrálok,addig se gondolkozok.Ha meg sajog a lábam,akkor meg az köt le és nem a gondjaim….Előbbi meg azért,mert nagyon jól ki tud kapcsolni.Ha épp nincs olyan meccs,amit nézhetnék,akkor előkapok egy DVD-t.Néhány nagy meccs megvan –Real Madrid,Argentína-,valamelyik angol,valamelyik spanyol valamelyik magyar kommentárral. Van még néhány meccs,aminek a felvételét szeretném megszerezni valahogy:

1.A Copa del Rey 2005/06-os kiírásának elődöntője,a Real Madrid- Zaragoza  párharc.Az első meccsen a Romaredaban meglehetősen kínos zakóba szaladt bele a Madrid,6:1-re kapott ki. Félidőben  elaludtam és mindenki elképzelheti,hogy milyen képet vágtam,mikor másnap megtudtam az eredményt….A visszavágót február 14.-én játszották a Bernabéuban és én végig tátott szájjal,hevesen dobogó szívvel,ordítva a tv-vel néztem végig.4:0-ra nyert a Madrid,egy gól kellett volna a döntőhöz…nem is ez az érdekes:akkor láttam először úgy igazán harcolni a mezért a kedvenc csapatomat.Az 57.másodpercben Cicinho góljával szereztük meg a vezetést,aztán még betalált Baptista és Ronaldo is,15 perc után már hárommal mentünk,a következő félidőben meg Roberto Carlos is betalált,de az ötödik gól sajnos nem akart megszületni…örök emlék marad számomra ez a csodálatos 90 perc.

2.A 2006/07-es idény 12 meccses versenyfutásából jó néhány meccs…pl az egészet elindító El Clásico,amin 3:3 lett az eredmény a Nou Campban.Vagy a Zaragoza elleni meccs,ami döntetlen lett.Bár az úgy lenne jó,ha mellé megkapnám a Barcelona-Espanyolt is.Ugyanis egy időben játszották a 2 bajnokit,a katalánok pedig úgy vezettek 2:1-re,hogy Messi kézzel szerzett gólt,a Madrid meg sokáig vesztésre állt.Aztán nálunk jött az egyenlítés,ám még mindig a katalánok voltak jobb helyzetben,Laporta már ünnepelt,hogy bajnokok lesznek,mikor is a semmiből jött egy Tamudo gól.Amíg élek nem fogom elfelejteni,ahogy lefagyott az arcáról a mosoly.:D mekkora meccsek voltak!De a 2 legfontosabb megvan: az Espanyol elleni 4:3 meg a Mallorca elleni 3:1.:)Ha eszembe jut,mindig kiráz a hideg,őrült egy tavaszi félév volt.

3.Argentína-Spanyolország tavaly szeptemberből…4-1-re kalapálták el a gauchok a Monumentalban a friss világbajnokokat.Imádtam a meccs minden percét.Gonza is milyen szép gólt rúgott…J

De még sorolhatnám…a legutolsó Copa del Rey döntő,akkor az utána jövő bajnoki a Valencia ellen…

Ha már így belemerültem a fociba,akkor témánál maradok.A Copa egyik elődöntőjét tegnap játszották.Uruguay  nyert,Suarez duplázott.Uruguay-Peru 2:0. Így pedig még jobban fáj,hogy Argentína kiesett….mindig eszembe jut,hogy mi lett volna ha.De sokat érek vele,nem úgy lett.Kész. Azt hiszem vasárnap az uruk beelőzik a gauchokat az örökranglistán,mármint ami a Copa győzelmeket illeti,most ugyanannyival állnak és csak azért Argentína az első a sorban,mert van egy tucat ezüstérmük is. Ma hajnalban,egész pontosan 5-kor a Guadalajara együttese ellen lép pályára a Real Madrid,A múlt heti meccset ugyebár nem néztem.Fenn voltam,de kihagytam,mert túlságosan depressziós voltam a meccsnézéshez…szóval ezt szeretném majd megnézni. Rég láttam már Ikeréket,na.:) Bár majd akkor lesz az igazi,mikor már augusztus elején járunk és együtt lesz a keret,ott lesznek az argentinok is.:) Közben kiderült,hogy azért is kapott 2 hét szabit az argentin társaság,mert Di Maria megnősül.Gőzerővel nyomozok a dátum után,állítólag ott lesz a fél válogatott. Remélem,hogy majd lesznek képek. J Gonzáról pedig az a hír járja,hogy Olaszországban vakációzik egy pár napot.:) 

Egy tipikus hétfő

8-kor kidobott az ágy.Néhány ismerősömmel kimentünk a temetőbe,vittünk ki virágot délelőtt. Utána viszont ledőltem kicsit pihenni…nos az a kicsit,az elég sokáig tartott,ugyanis délután 1-ig szundikáltam.Úgy döntöttem,hogy a látogatást a UPC ügyfélszolgálaton áttolom holnapra. Még ezt az egy napot kibírom…. Kicsit rendbe szedtem azt a mappát a gépen,amiben a saját irományaim vannak elmentve.Rá is tettem az egészet pendrivera.Ugyanis akkor megtanultam a leckét,mikor legutoljára szerelőhöz kellett vinni a gépet.Minden letörlődött róla beleértve az Un sueno első 8 fejezetét is…Azóta igyekszek minden fontosat rámenteni a pendriveomra. Gondoltam már arra is,hogy a zenéket is összeszedem és egy mappába gyűjtöm össze,de ehhez túl lusta vagyok. MP3 van a zene mappában is meg a letöltések közt is meg úgy kb majdnem minden mappában.Ilyenkor azért mérges vagyok magamra,hogy miért vagyok annyira lusta megkeresni az x mappát,amibe lementem a dolgaimat és miért csinálom úgy,hogy ahová van állítva,oda mentem el. Bár a rend a balgák mentsvára,a zseni átlátja a káoszt.:P

Meglátszik egyébként,hogy a temetőben jártam…ahogy hazajöttünk észrevettem,hogy tele vagyok kiütésekkel. Egy csomó dologra allergiás vagyok és ahol hozzámért olyan fűfajta,vagy bokor,ami ezek közé tartozik,ott szépen ki is jött rajtam néhány piros pötty. A lábam is elég rondán néz ki emiatt,ezért nem is nagyon veszek  fel rövidebb szoknyát,nadrágot,akármilyen meleg is van. Bár most az időjárás nekem kedvez,mert hűvösebb lesz,ha minden igaz. Épp néztem az időképen,hogy milyen viharfotókat tettek fel a Viharsarokból, Győr térségéből meg írták,hogy Pesten milyen felhőszakadás volt.Itt is csöpörgött az eső,meg a távolból hallatszott valami morajlás féle is. Délután még narancsriasztás volt kiadva,most már visszafokozták sárgára szerencsére.Na majd holnap kiderül,hogy tényleg hűvösebb lesz-e…

Teszek be egy videót...csak,hogy jobb kedvünk legyen.Kálmán Imre Marica grófnőjének egyik orosz előadásából a Szép város Kolozsvár

Tegnap este kíváncsian néztem rá a Copa  harmadik negyeddöntőjének,a Brazília-Paraguay meccsnek az eredményére.Azt hittem,hogy rég vége,mikor is olvastam,hogy hosszabbítás van,mert 0:0 lett a végeredmény. Gyorsan odakapcsoltam a TV-t és láttam a hosszabbítás utolsó 10 percét meg a tizenegyes párbajt. Nem mondom,igen csak meglepődtem,hogy Brazília is kiesett.Konkrétul tátott szájjal bambultam a TV-t.Persze akármilyen csúnya dolog is,reménykedtem,hogy kiesnek,mert nem esett volna jól a kis lelkemnek,ha pont Argentínában nyerték volna meg a Copát,de a legvadabb álmaimban sem gondoltam volna,hogy így búcsúznak.Az,hogy 4 büntetőből,egyet sem voltak képesek belőni mozgó gyeptéglák ide vagy oda….(tudniillik a la platai stadion gyepszőnyege katasztrofális állapotban van,már akkor olyan volt,mikor a nyitómeccset játszották és még lesz ott egy elődöntő meg a bronzmeccs) Paraguay 2-t értékesített egyébként. A másik negyeddöntőn pedig ismételten meglepetés született:Venezuela 2:1 arányban kiütötte Chilét.Állítólag azon a meccsen is volt minden a kapufáktól kezdve a lesgólig és itt sem az a csapat jutott tovább,amelyik jobban megérdemelte volna….Az elődöntők párosításai:
Peru-Uruguay

Paraguay-Venezuela

Ilyenkor azért belegondolok,hogy ha Argentína jut tovább…ekkora esélyük az életben több nem lesz,mint amekkora most lett volna. Nem nagyon hiszem,hogy majd pont Brazíliában fognak valamit is nyerni a VB-n és/vagy utána  a Copán. Pedig ez a korosztály az utánpótlástornákon szétverte az egész világot,elég csak a kanadai U20-as VB-re gondolni…Még mindig szomorú vagyok a kiesés miatt.Az meg pláne elszomorít,amit sok blogban,fórumban olvasok…Bár aki csak azért ujjongott,hogy kiestek,mert majd a brazilok megmutatják,azok jól pofára estek. Megmutatták,hogy hogyan kell kizúgni úgy,hogy egy tizenegyest se képesek berúgni….de ezt inkább hagyjuk.

Még egy kicsit vissza a kieséshez!Találtam egy twitteroldalt,ahol leírták,hogy melyik argentin játékos mit csinált a meccs után.Mascherano és Burdisso állítólag együtt vacsoráztak,de nem nagyon beszélgettek,láthatóan le voltak törve.A legjobban mégis 2 embert viselt meg a kiesés.Az egyik az Messi(!) aki az egész hazaúton egy szót sem szólt,magába roskadt. A másik az Gonza….a meccs után az öltözőben vigasztalhatatlanul sírt és Jorge,az apja szerint lelkileg is nagyon megviselte,teljesen összetört. Nagyon sajnálom szegényeket,minden játékost egytől egyig.……Gonzát meg főleg.Előttem van az a kép,amikor az uruk berúgták az utolsó büntetőjüket is,ő meg leguggolt a kezdőkörben és zokogott….azt nem lehetett kibírni könnyek nélkül.Ezelőtt még nem láttam egyszer sem sírni a pályán….

Most már biztosra tudni,hogy Gago,Dí Maria és Higuaín 2 hetes pihenőt kapnak és augusztusban fognak csatlakozni a Real Madrid keretéhez,vélhetően a kínai túrán már ott lesznek. A szuperkupa döntőre pedig biztosan bevethetőek lesznek. A szemfülesek észrevehetik,hogy Garayt kihagytam….nos eladták a Benficának,amit nagyon sajnálok.Nagyon kedveltem őt is és jobbnak tartom,mint Albiolt.Carvalho már nem sokáig fog játszani és a helyére szépen fokozatosan be lehetett volna építeni az argentint,de nem így lesz. Abból a szempontból viszont megértem,hogy ahhoz túl jó,hogy csak a kispadot koptassa.A Benfica meg jó kis csapat,őket is kedvelem és ha van rá alkalmam,akkor meg szoktam nézni a meccseiket….

Szita,szita péntek... :)

Eddig az volt a baj,hogy túl hűvös volt az idő,most meg túl meleg van. De inkább ilyen legyen.:) Annyira szívesen lemennék a Balatonra...egész nap ki se másznék a vízből. Lehet,hogy majd Csabi én meg Apu elmegyünk majd.Reggel elmegyünk,este hazajövünk,a tesóm kivonatozhatja magát és mindenki jól jár. Holnap lesz a tesóm 14. születésnapja,szóval már ma erre készültünk. Csináltunk kókuszgolyót is,meg gyümölcstortát,holnap nagyon finom ebéd is lesz,meg fagyi dögivel. Bár ma még nagyon kell vigyáznunk,hogy Csabi ki ne nyissa a hűtőt,nehogy idő előtt lebukjunk.

Vettünk délután festéket,hogy majd a temetőben a sírfeliratot át tudjuk festeni,mert már nagyon lekopott,szinte nem is látszik. Viszont kell majd hozzá hígító,mert így nehezen kenhető. A bibliai idézetet,ami kisebb betűkkel van rajta,azt át se tudnánk így festeni.Majd ha egyik nap kicsit hűvösebb lesz kimegyünk és megcsináljuk.

Tegnap este meg elment a net.Amióta másik internetcsomagra fizetünk elő,már elment párszor,egész addig meg nem volt vele gond.Nem tudom,hogy mi lehet mostanság ennek az oka...Mivel nem volt net,ezért feltettem a gépre a FIFA 07 demóját és játszottunk vele néhány meccset.Már elszoktam ettől a játéktól,de már kezdek belejönni,mondjuk Csabi ebben is ugyanúgy elkalapál,mint minden másban.:)

Hétfőn végre elkezdődik az előszezon a Real Madrid számára.Jövő hét vasárnap hajnali 4-kor lesz a Los Angeles Galaxy elleni meccsük,az első felkészülési találkozó. Nem tudom,hogy meg fogom-e nézni,mert nem tudom,hogy a Copával mennyire tudom majd összeegyeztetni. Azért már hiányoznak...:) Kíváncsi vagyok,hogy a Copán szereplő játékosok,mikor fognak csatlakozni a kerethez.Szerintem majd augusztusban,a Távol-Keleti túrán. Most így belegondoltam...7 éve vagyok Real Madrid drukker és ezt úgy kell elképzelni,hogy azóta szinte minden meccset néztem,mert hétről-hétre leülök a tv vagy a gép elé,ha játszik a kedvenc csapatom.De majd az igazi mégis az lesz,mikor a szuperkupa meccsekkel elkezdődik a La Liga 2011/12-es idénye.

Friss hírek vannak az Albiceleste háza tájáról.Batista hajlik rá,hogy több helyen is változtatásokat eszközöljön a kezdő 11-ben. Cambiasso,Lavezzi és Tevez padra kerül helyettük pedig Dí Maria,Agüero és Higuaín kaphat lehetőséget,de előfordulhat,hogy Pastorénak is keresnek helyet.A barcás felállást is kukába dobják.:) Remélem,hogy így lesz és jobb lesz a válogatott játéka. Costa Rica ellen csak a győzelem az elfogadható eredmény...

Ahogy böngésztem a sportoldalakat,láttam,hogy sokan nekitámadtak Messinek,mert nem énekelte a himnuszt.Hát igen,ez Dél-Amerika,ott még komolyan veszik ezeket a dolgokat. Már-már odáig mennek néhányan,hogy nem is tekintik Messit argentinnak,mivel élete nagy részét Katalóniában töltötte,nem Argentínában.Erre meg rátesz az is egy lapáttal,hogy ennyire gyatra teljesítményt nyújt a válogatottban.Azt beszélik,hogy állítólag nem is tudja a himnusz szövegét...ha jól emlékszem én nem láttam még egyszer se,hogy énekelné... Azt is olvastam,hogy Burdisso is vitatkozott vele és leidiótázta.... 

Ha már felhoztam a himnusz témát.Nem tudom,hogy ki mennyire tájékozott argentin himnusz témában. Meccsek előtt többnyire a rövid változatot szokták játszani,kivéve azt,amikor a válogatott otthon játszik,mert akkor általában a hosszú változatot hallhatjuk.Tudniillik a közép- és dél-amerikai országok himnuszai kivétel nélkül nagyon hosszúak.A rövid az kvázi a himnusz zenei bevezetője,tehát az a rész,ami az ének előtt van (ez is kitesz 1-1,5 percet úgy magában ),a hosszú pedig a teljes változat,amihez az énekelt rész is hozzá tartozik. Ezért van az,hogy néha nem éneklik a himnuszt.Hogy érthetőbb legyen a dolog,videóval próbálom szemléltetni.

A rövidebb változat

Ez pedig a teljes