Hypomoné
"Nem mintha tudnék görögül,de ezt a görög szót megtanultam.Mostanában sokat emlegetem és sokakat figyelmeztetek az értelmére.Magyarra úgy fordították:"akarni megmaradni a teher alatt". Én magyarul úgy fordítom,hogy "vállalni a terhet". Nagy döntés az ember életében,mely ettől a döntéstől irányt változtat.
Az ember természetesen és magától értetődően le akar rázni minden terhet.Úgy gondolja:bolond,aki vállalja. Ki akar bújni mindenki mindenki alól,ami nyomja. És elkezd birkózni a teherrel!Rángatja, tépi, lázad ellene,de a teher ettől még csak egyre nehezebb lesz,egyre bírhatatlanabb.Jönnek a jó akarók,a részt vevő barátok és azt mondják: Ne légy balek,dobd át valaki olyannak a nyakába,aki megérdemli. A teher azonban nem hagyja magát s a súlya egyre nő.De úgy ám,hogy nem lehet megállni alatta.Roskasztó.
Az ember perel Istennel.Mert már sejti,hogy az Ő tudtával zuhant rá a bírhatatlan. És kétségbeesetten ostromolja az eget szabadulásért.Az ég pedig nem felel!Tátong a süket semmi és a súly térdre nyomja.Ekkor,de csak ekkor megvillan benne egy apró szikra.Az a tudat,hogy Valakinek a markába esett.Hogy Valaki fogva tartja.Valakinek szándéka van vele.És annak a Valakinek a markából nem lehet kiszökni.És ekkor,de csak ekkor felszakad belőle az első igazi imádság: Legyen meg a Te akaratod!
Nem rezignáltan,nem kényszerből de valami felcsillanó bizalommal,hogy az akarat,amely minden akaratnál erősebb,a megromlott,értetlen hallású embereknek,köztük nekem is,jót akar.És ettől a gondolattól,mintha szárnya nőne az embernek.Emelkedni kezdünk és egyszer csak azt vesszük észre,hogy már állunk.Nyakunkban a teherrel,mely már nem is olyan nehéz és ahogy lépegetni kezdünk,egyre könnyebb lesz.És egyszerre csak fényleni,ragyogni kezd,mint valami drágakő.Ajándékká válik.
Furcsa titok ez,amit nem megérteni,hanem csak kipróbálni kell.Hogy ez nem teória,hanem gyakorlati valóság,arra hadd tegye rá a pecsétet az életem..."
Hagy tegye rá a pecsétet az én életem is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése