Ízelitő

Az előző bejegyzésemben írtam,hogy 2 elmélkedés fogott meg a könyvből.Nos a másik egy visszaemlékezés a középiskolai éveire. Már rég óta tervezem,hogy írok egy posztot a Lónyays szép napjaimról,mert egyrészt jól esik rá visszaemlékeznem,másrészt pedig sokan téveszmékben élnek az egyházi iskolákat tekintve.
Egyfajta bevezetőül/ízelítőül álljon itt egy részlet Tüdős Klára visszaemlékezéséből.

"Az öregeknek az a dolguk,hogy gyomláljanak,a fiataloknak meg hogy burjánozzanak.Az ember élete során,hol csatárt játszik,hol kapust...
(...)Ezeknek a régi református iskoláknak volt ám légköre!Kicsit vaskalapos,kicsit földhözragadt,kicsit maradi,de puritán s a szó mai értelmében demokratikus.A debreceni öreg Kollégium,Pápa,Patak,Nagyenyed,a Nátus,a mi Dóczink és sok más kálvinista iskola nem csak tanított,de nevelt is és nem egészen rossz irányban.A "józanság lelke" uralkodott ezekben az iskolákban és még az olyan  nagyravágyó,kalandos,öntelt fruskákat is átjárta ez a józanság és nyomott hagyott bennünk.
Az iskolai években nyiladozik az értelem,világosodnak meg a fogalmak,gyűjtögetődik össze a szókincs és alakul a jellem. Ezek a régi református iskolák közösségi embert neveltek még belőlünk is."