2012. április 28., szombat

Merengő

Kicsit pakolásztam a könyveim között olvasnivaló után kutatva. A múltkor ugyan belekezdtem Eötvös Józseftől  A falu jegyzőjébe, de úgy döntöttem, hogy félreteszem és még egy kicsit hagyom pihenni a könyvet. Meg tudok birkózni a XIX. századi nyelvezettel ( néhány egyházi szakszöveg sokkal csúnyább ), de most túl lusta vagyok hozzá és valami könnyebb olvasmány után kutattam. A könyvtárból kihozott könyveket pedig 1 hét alatt sikerült mindet elolvasnom. A 3 könyvből, amit onnan hoztam ki Száraz Miklós György Ó Santo Domingo! - ja tetszett a legjobban. Ez egy 200 oldalas leírás Granadáról és egy nap elég volt hozzá, hogy az utolsó betűjéig elolvassam. olvasás közben láttam magam előtt az Alhambra csodálatos kertjeit a holdfényben vagy az Albaícin tekervényes kis utcácskáit. Madrid után mindig is a kedvenc spanyol városom volt Granada, ez az olvasmány csak megerősített benne.

"Dale limosna mujer, que no hay en la vida nada, como la pena de ser ciego en Granada."
(Adj neki alamizsnát, asszony! Mert nincs az életben ahhoz fogható bánat, mint vaknak lenni Granadában.)



Na de vissza a könyvkupacok áttúrásához! :) Végül Dallos Sándor két kötetes művénél maradtam, A nap szerelmese és az Aranyecset című regényeknél, amelyek Munkácsy életét dolgozzák fel. Tegnap kezdtem el és alig tudtam letenni, de nem is ez a lényeg. Az egyik könyvkupacból a kezembe akadt Szabó Magdától a Für Elise. Évekkel ezelőtt már elolvastam egyszer, de kacérkodok a gondolattal, hogy ismét belekezdjek. Nagyon szeretem az írónő regényeit a 2 abszolút kedvencem pedig mindig is az Abigél és ez lesz tőle. ( Az Abigél nekem érettségi tétel is volt ) Az ok az elég prózai: Az Abigél hol játszódik? Árkodon a Matulában, ami egy református iskola. Hát a Für Elise nagy része? A híres-neves Dóczyban, Debrecen híres református iskolájában. Sokat írtam már itt is és aki ismer az tudja, hogy én is egy református középiskolában érettségiztem, ( református egyetemre jártam... ) így akárhányszor elkapom a tévében az Abigélt, mindig ott ragadok, mert nekem szép emlékeket juttat az eszembe. Persze a Lónyayban nem volt ennyire szigorú a légkör,  de a például a vasárnapi istentiszteleti részletekről nekem mindig a gyülekezetlátogatások jutnak az eszembe. Számtalanszor ígértem már, hogy írok majd erről egy postot, mert feltett szándékom, hogy ha van olyan olvasóm, aki előítéletekkel rendelkezik és torz kép él benne egy egyházi iskoláról, annak felnyissam a szemét. Nekem bizony megvan még a 2 pólóm, az egyen köpenyem, az egyen blúzom és a hozzátartozó szoknya is, amit még a mai napig hordok a szalagavatóra elkészíttetett bocskaimhoz. Ahogy elmentem tegnapelőtt az egyik üzlet előtt és a kirakatban megnéztem a városi gimnázium egyik végzős osztályának tablóját, mint egy villámcsapás belém hasított a felismerés: ők azon év szeptemberében kezdték a középiskolát, amikor én júniusban érettségiztem. 4 év telt el azóta és mekkorát fordult a világ velem ezalatt az idő alatt! Csak egy valami nem változott: ha Pesten járok mindig mosolyogva megyek el az öreg református gimnázium épülete előtt...

Egy idézetet még engedjetek meg így a post végére. Ez az egyik kedvencem a Für Eliseből.
" Ha baj van sose embert kérdezz, mindig csak Istent, az ember esetleg téved, Isten soha, legfeljebb a saját érdekedben késik a válasszal. "





"Én megőrzöm titkos vágyaid, mindig, mindig. 
Én ismertem minden álmodat, mindet, mindet. Gondolj rám, ha egyszer nem leszek. Sokszor, sokszor...."

2012. április 27., péntek

Elnézést, nem tudja valaki, hogy melyik a kedvenc csapatom? :D

Gondoltam ide is felteszem, de az előbb a post végére elfelejtettem odaszúrni. :) Íme így néz ki az ágyam felett a  fal.... (Az Inter poszterek mind a Tesómé, a többi az enyém)


Real Madrid - Bayern München 2:1 ( Liga de Campeones )

Irtó nehéz és az idegeinket nagyon is próbára tevő 120 percen és egy tizenegyespárbajon vagyunk túl. Az El Clásico után úgy éreztem, hogy talán most meglesz és bejutunk a döntőbe. Írtam is a múltkori post végén, hogy hiszek a továbbjutásban, de nem lesz könnyű meccs. Abban, hogy nem volt sétagalopp igazam is lett, de a továbbjutók sajnos nem mi voltunk...
A lefújás óta nem egyszer körbejártam a témát és szinte minden olyan ok, amely ide vezetett egy emberre mutat szerintem, de én sem vagyok tévedhetetlen, mint a római pápa, úgyhogy nem kell ezzel egyetérteni.

A lefújás után hosszú percekig csak ültem a gép előtt és magamba zuhanva szemeztem a jelenlegi háttérképemen látható V43-as villanymozdonnyal. ( az Öcsém hobbi-vasútfotós és néha beteszi a legjobban sikerült képeit háttérnek ) Képtelen voltam elhinni, hogy a célegyenesben, egy rosszul sikerült tizenegyespárbaj fosztott meg minket a müncheni döntőtől, ám hiába szerettem volna azt hinni, hogy ez csak egy rossz álom, amikor felléptem a netre minden tele volt az ünneplő bajorok fotóival, nekem pedig rá kellett jönnöm, hogy ez a kegyetlen valóság. Rengeteg kérdés megfogalmazódott bennem, amikre én nem tudhatom a választ és tovább zeng a fejemben a sok " Miért? " - stílusosan: Por qué? ...
Miért kellett a Clásicot a 2 BL-elődöntő közt játszani? Nem értem, hogy a 2 klub miért nem kérte a meccs elhalasztását? A katalánokat utálom, de azt meg kell említenem, hogy az ő kiesésükhöz is köze volt a szombat esti ki-ki meccsnek. A szombati El Clásico volt a bajnoki döntő és mind a 2 csapat harcolt még érte, nem tehették meg, hogy a tartalékkal állnak ki, miközben a Chelsea az Arsenal ellen tartalékosan állt ki, mert ők egyértelműen a BL elődöntőre koncentráltak, nem a helyezésre, a Bayern pedig jószerivel a cseresorral állt ki hétvégén legózni egyet valamelyik német gárdával. Mind a két csapat jóval pihentebb is volt, mint a 2 spanyol gigász, akik egymással vívtak vérre menő harcot a bajnokságért. A Barcát ez lelkileg küldte inkább padlóra, minket meg fizikailag. Most fáj igazán a 10 pontos előny elherdálása! Gondoljatok bele, ha még annyi maradt volna a 2 csapat közt, akkor nem lett volna ekkora tétje a Klasszikusnak és akkor mi is sokkal frissebben állhattunk volna ki a München ellen, mert tartalékolhattunk volna kicsit...
A másik az, hogy rettenetesen kifáradtak a Fiúk. Persze ez köszönhető annak is, hogy a Barcelona ellen mindent bedobtak szombaton, de már van olyan játékosunk, aki már január óta lépni se bír 45 perc után. Ők nem gépek, sok nekik egymás után ez a sok szerda-szombat. Nem értem, hogy egy Zaragoza vagy egy Granada ellen miért kell a legerősebb kezdővel kiállni? Miért nem pihenhet Xabi Alonso, amikor látni rajta, hogy teljesen kimerült? Komolyan úgy érzem, hogy nem kell nekünk 23 fős keret, mert Mourinho úgyis csak ugyanazt a 16-17 embert játszatja mindig... Egyáltalán nem rotál, pedig abszolút nem mondhatja, hogy nem minőségi a kispad. Egyedül a Benzema - Higuaín kettőst váltogatta, de január óta ezzel is felhagyott. Az egyiknek az elmúlt hetekben nem igazán ment, a másiknak meg teljesen elment az önbizalma. Kaká végre kezdett magára találni, amikor Di Maria sérülése miatt rendre lehetőséget kapott, de amint felépült az argentin, megint a padon találta magát, pedig Di Maria amióta visszatért egy értékelhető meccset sem hozott, mégis ő kezdett rendre, Kaká meg visszaesett arra a szintre, ahol volt vagy talán még mélyebbre... Nem értem Mourinhot...
Ezzel pedig el is érkeztünk ahhoz a ponthoz ahonnan a rengeteg miért kiindul: Mourinho. Abban, hogy kiestünk vastagon benne van az edzőnk. Ez a párharc már a múlt héten elment. Münchenben nem lett volna szabad 1:1 után visszaállni és bekkelni. Ez az " idegenben jó az x is" taktika most megbosszulta magát. Miután nem egyszer buktunk bele idén az eredmény őrizgetésébe, miért tettük meg ismét? Egy CSZKA ellen ez még nem volt vészes, mert elég nagy különbség volt a 2 csapat között és a Bernabéuban sima liba volt az egész, de a Bayern München és a CSZKA nem egy kategória. Tegnap a meccs  egyébként nem is kezdődhetett volna jobban, alig több, mint negyed óra után már 2:0 volt. A Bayern azt sem tudta, hogy melyik kontinensen játszanak. Ez volt az a pont amikor egyrészt Cét vertem volna agyon dupla ide vagy oda...nem flegmázni kell, hanem helyzetet kialakítani és gólt lőni! A védelmünket ismerve én úgy számoltam, hogy legalább 3 gólra szükségünk lesz, mert a Bayern gólt fog szerezni, ha máshogy nem, hát Mario Gomez lábujjkörméről bepattan a labda a kapuba. Erre kis híján agyvérzést kaptam, amikor 20 perc után azt láttam, hogy Mourinho intésére visszaáll az egész csapat és átadja a területet a bajoroknak. Egyszer élném meg, hogy José végre kinyitja az Európa atlaszt otthon és leesik neki a tantusz, hogy már nem Olaszországban van. Igen, az Inter meg tudta csinálni, hogy kibekkelte a meccset, de a Madrid képtelen rá. Veszettül jó a kontrajátékunk, de nem ez a Madrid stílusa. Az ismételt visszaállás pedig kis híján meg is bosszulta magát, mert ha Mario Gomez csak negyedannyival kevésbé falábú, mint valójában, akkor már 90 perc is elég lett volna a Bayern továbbjutásához. Felteszem az 50 milliós kérdést: Ha a még egy 10 percet nyomtunk volna a második gól után, akkor mi lett volna? Igen, benne lett volna a kapott gól is a kitámadás miatt, de lehet, hogy rúgtunk volna mi is még egyet. Néha bizony érdemes kockáztatni és most is az lett volna.... A második félidő elején én már éreztem, hogy ebből hosszabbítás lesz. A Bayern köszönte, nekik ez is megfelelt, mi meg nem erőltettünk semmit sem. Amikor a 90. perc végén Kassai lefújta a rendes játékidőt és láttam a fáradhatatlan Cristiano Ronaldot elterülni a gyepen, tudtam, hogy kár a gőzért, ez nem lesz meg. A hosszabbításban már egyszerűen lépni sem bírtak, közben a Bayern meg még csak nem is cserélt, csak a második 15 percben, aztán jöhetett a tizenegyespárbaj. Aki kijelölte a tizenegyesrúgókat azt legszívesebben megfojtanám. Cé már csak a nagy számok törvénye miatt is kihagyta. Kakát meg oda se engedtem volna, de nálam Özil maradt volna a pályán és Granero Kaká helyett állt volna be. A brazil egyszerűen kiborított: minden passz előtt 2 percet gondolkodott, egy labdát nem bírt átvenni...aztán odaállítják büntetőt rúgni? Naná, hogy kihagyta. Sergiot meg megint csak nem értem, hogy ki engedte a meszes pont közelébe?! Ott volt egy Granero, ott volt egy Gonza és akkor ő lövi...az arcára volt írva, hogy kihagyja. Gonzaloról azt tartják, hogy nem tud tizenegyest rúgni, annyiban egyet kell értenem, hogy van benne valami, de a Copán a nyolcaddöntőben be tudta nyesni utolsóként, miközben előtte ketten is kihagyták és Uruguay kapusa sem egy kétbalkezes senki... Iker előtt pedig le a kalappal! Ő sosem felejti el, hogy a Real Madrid csapatkapitánya.

Sokan nyugtatnak, de nem tudok optimistán gondolkozni. Hol tartunk a  Barca ellen. Hol? 5 meccsből nem kapunk ki tőlük ötször, csak négyszer... Nézzem meg, 2 év 2 elődöntő a BL-ben....tegyük a szívünkre a kezünk! Tavaly a Lyon után megkaptuk azt a Tottenhamet, amelyik az egyik leggyengébb ellenfél volt a 8-ból, majd jött a Barcelona és egy nagy csalás. Idén jött a CSZKA, aztán meg az APOEL, ennél könnyebb nem lehetett volna, aztán jött a Bayern és megint kizúgtunk.  Se a Lyon, se a Tottenham, se a CSZKA, se az APOEL nem mondható nagy csapatnak.Azt is sokan mondják, hogy ez a sors műve, hát én a sorsot nem venném elő, mert össze tehetjük a kezünket, hogy ilyen sorsolást hozott nekünk össze és a sorsolás után még  abban is segített, hogy a Chelsea kiverte a Barcelonát grátiszban pedig kipontozódott a fél csapatuk a döntőről. Néha az élet egyszerűen szájon csókol, de ha visszautasítjuk, akkor bosszút áll... nem tudom, hogy mikor lesz még egyszer ebben az életben ekkora lehetőségük a 10.-re, mint most volt. Apropó 10. ! Ez a "Előre a tizedikért!" Már évek óta sláger....eszméletlen nagy terhet tesznek ezzel a Fiúk vállára. nem kell hajtogatni, menjenek ki és játszanak, aztán ha meglesz, meglesz, ha nem akkor meg " Majd jövőre!".... (10 éve játszottunk utoljára döntőt....10 éve) Én már kezdem azt hinni, hogy nekünk már csak mindig " Majd jövőre!" lesz, mert vagy az időjárás, vagy az UEFA, vagy a pálya talaja vagy valami sosem fogja engedni, hogy átugorjuk az utolsó akadályt és az életben nem látok majd olyan Bajnokok Ligája döntőt, amiben a Real Madrid pályára lép.

Összegezve:

  • Nagyon nem tett jót a 2 BL meccs közt az El Clásico
  • Nem a sors, hanem mi csesztük el. Nagyon. A Bayern jobban akarta a döntőt, foggal - körömmel küzdött érte, a Madrid nem annyira.
  • Mourinho pedig jó edző ezt nem vitatom, de nem egy olyan csapat való a keze alá, mint a Real Madrid szerintem. 
És hogy mi kellene, hogy sikerüljön? Egy erős középpálya, idegenben nem az X-re játszani, minimális előnynél nem visszaállni védekezni és Mourinhonak tanulnia kellene a hibáiból, amit eddig nem tett meg, mert ugyanazokat követi el újra és újra. Amíg ezek nem változnak, a Bajnokok Ligája serleget csak akkor foghatják meg, ha kiveszik a Trófeamúzeum vitrinjéből. Láttam tegnap Mourinhot én is és abban tényleg volt valami, amikor térdelve nézte meg a tizenegyespárbajt, de ebben akkor is nyakig benne van és nem bocsátom meg neki azt, hogy az első meccset így elszúrta...

Azért persze így is köszönöm a Fiúknak ezt az évet, mert a bajnoki trófeát már fél kézzel fogjuk. Ha minden jól megy két forduló múlva akár már ünnepelhetünk is. Gracias Chicos! A Madridot ettől még ugyanúgy szeretem, de akkorát csalódtam, hogy azt el sem tudom szavakkal mondani....de vasárnap ott ülök majd a tv előtt, még ha futva is kell hazajönnöm a templomból.






HALA MADRID!!!



2012. április 25., szerda

Gondolataim :)

Itt vagyok már több órája a Bajnokok Ligája egyik elődöntőjének a vége után és még mindig kavarognak a gondolatok a fejemben. Hihetetlen hogy kiesett a Barcelona... és ismét nem lesz címvédés! A Chelsea sem tartozik a kedvenc csapataim közé, de amit ma összehoztak, az hatalmas tett volt! Amit 2009-ben elvett tőlük Övrebö meg az UEFA, most visszaadta. Az angolok tehát megtették a magukét, most a Real Madridnál pattog a labda...

De most félreteszem kicsit a focit. :)
Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy hogyan sikerült ennyire jól megcsinálni az Internátust? Évadról-évadra jobb. Most erősen tartom magam, hogy ne nézzem meg előre a következő részt. Mindig sikerül úgy befejezniük egy részt, hogy biztosan valami lógva maradjon és leüljek megnézni a következőt is. Egyszerűen tökéletes, csak épp hétfőtől szombatig tövig rágom a körmöm a folytatást illetően. :D A másik pedig az, hogy úgy össze tudnak zavarni, hogy teljesen kiszámíthatatlan és épp ezért jó. :)

Nebrija Egyetem, ez az épület a történetben szereplő Fekete-tó Internátus.

" Egy kísérteties erdő mélyén egy első látásra nyugodt életű, patinás, ódon bentlakásos iskola bújik meg. A tanulók is átlagosak, kisgyerekektől a tinédzserekig lányok, fiúk egyaránt megkezdték a következő iskolaévet. Azonban az épületet lappangó félelem járja át: pislákolnak a lámpák, magyarázat nélkül csapódnak ajtók, test nélküli árnyak suhannak az éjszakai folyosón, az erdőből pedig valaki szüntelen figyel… Úgy tűnik, néhány tanár sejt valamit, de csak az öreg történelemprofesszor kezd nyomozni a sötét titkok után – ő sem sokáig… "





2012. április 23., hétfő

Barcelona - Real Madrid 1:2 (La Liga)

Ez az írás kicsit több lesz, mint egy összefoglaló, hisz a meccs maga sem volt egy hétköznapi mezei bajnoki. Ez egy El Clásico volt, méghozzá bajnoki címet eldöntő El Clásico. Sokan úgy gondolták még januárban 10 pont távolságból szemlélve a katalán óriást, hogy ez már teljesen tét nélküli meccs lesz majd, csak aztán 2 forduló alatt elvesztettünk 4 pontot, nem sokkal ezelőtt pedig újabb kettőt és elég soványra olvadt a tetemes előny.  Az utóbbi hetekben pedig finoman szólva sem győzött meg a Csapat arról, hogy lesz esélyük a Camp Nouban. A kaput nálam a Bayern elleni meccs tette be és csalódottan kezdtem el játszani a vészmadár szerepét...

Azelőtt én mindig hittem... Mikor kaptunk egy laza ötöst Barcelonában, hittem, hogy nyerünk és pofára estem. Mikor azt hittem, hogy mienk lesz a Szuperkupa megint koppantunk egyet és nem értettem, hogy mi történt, amikor tavasszal egyszer már megszorongattuk őket. Mikor december 10.-én a katalánok nyertek a Bernabéuban, hittem benne, hogy most meglesz és megint csak csalódnom kellett és akkor az idei 2 Copa del Rey meccsről még nem is beszéltem... Évek hosszú szenvedése után, amikor tehetetlenül kellett végignéznem a fotelből El Clásicot, El Clásico után úgy, hogy a 90 perc végén szinte mindig a katalánok ünnepeltek szörnyű érzés volt. Fájt... minden egyes egymás elleni meccs a Copa del Rey döntő kivételével csak csalódottságot, dühöt és szomorúságot hozott. Szombaton felvettem a fehér mezem és úgy ültem le meccset nézni úgy, mint ahogy ezt már évek óta teszem, de egy hangyányi izgalmon kívül nem éreztem mást. Évek óta először ültem úgy le a meccs elé, hogy nem vártam nagy játékot, nem vártam győzelmet és az izgalmam is csak annak szólt, hogy "ugyan mennyi lesz közte?". Úgy gondoltam, hogy ha pesszimista vagyok, akkor abból nem lesz pofára esés, maximum csak kellemes meglepetés...
Fapofával ültem le a meccs elé és az első néhány percben érezhető kisebb bizonytalanságokon túljutva megcsillant valami ellőttem és több millió madridista előtt is. Éreztem, hogy most van keresnivalója a Nou Campban a Real Madridnak. Amit ezen az esetén a Csapattól kaptam azt pár szóval tudnám csak körülírni, de ezek sem adnak pontos képet az érzéseimről: katartikus öröm, megnyugvás és extra nagy önbizalom. Egyedül csak kétszer ijedtem meg: amikor Sánchez egyenlített és amikor Mou beküldte Granerot. Hogy pár szó erejéig írjak a katalánokról is, el sem hittem a média által túlsztárolt, misztikus fénybe vont Barcelona csak ennyire képes? Csodálkoztam, hogy csak ténferegtek a pályán és azt sem értettem, hogy Tello mit keresett ennyi ideig a pályán? Messi, akit a világ legjobbjának mondanak kapura sem lőtt a 90 perc alatt...de emiatt fájjon csak a hungarokatalánok feje, mert van egy közhely a futballban: Csak annyira játszik jól egy csapat, amennyire az ellenfél hagyja. Nos a Real Madrid csak ennyire hagyta kibontakozni a Barcelonát, pontosabban semennyire. 
Most nem volt bírózás, nem volt pankráció, sem felesleges balhé, csak foci volt és színtiszta küzdelem. A bíró nagyon jól vezette a meccset, ami üdítő volt a spanyol bíráskodási színvonalat ismerve. Mou pedig taktikai csatában verte el Guardiolát. A Csapat - így nagybetűsen - pedig végre nem zuhant össze, hanem végig 100%-on pörgött. Mindenki a tudása legjavát hozta, még azok is, akiket sokat szidtunk az elmúlt hetekben. Akkor nyertünk, amikor a legjobban kellett, hatalmas lelki pluszt szerezve ezzel a Bajnokok Ligája visszavágója előtt. Végre volt tartása a Csapatnak és tényleg így működtek: IGAZI CSAPATként. 



Álljon itt mindenkinek a neve, aki pályára lépett szombaton, hisz nem tudnék senkit sem kiemelni a Csapatból, ez így volt kerek:
Iker Casillas - Ő mindig ott volt, ha ott kellett lennie.
Alvaro Arbeloa - az elmúlt hetekben sokat szidtuk a gyenge teljesítményéért, de most csak dicséretet érdemel.
Pepe - Az Anti-Messi XD
Sergio Ramos - A meccs elején kicsit bizonytalan volt, de aztán hozta a megszokott tanári formát.
Fabio Coentrao - A Bayern elleni meccs után 2 pártra szakadtak a madridisták. Az egyik fele a tábornak szidta, a másik meg dicsérte, én az utóbbiban voltam és folytatom, amit akkor elkezdtem. :)
Sami Khedira - Még mindig nem értem, hogy mit keres Madridban, de szombaton ő is kivette a részét a győzelemből, sőt! KhediRambo még gólt is szerzett! XD
Xabi Alonso - Tőle is féltem, hogy a tej meg fog aludni a szájában, de felpörgött a meccsre.
Angel Di María - A csapatból talán még ő lóg ki picit negatívan, mert a támadásoknál sok labdát elszórt, mert Angelito bizony még mindig az eszetlenebbik énjét használja a meccseken, de amikor védekezni kellett. mindig visszazárt, szóval nem akarom bántani.
Mesut Özil - Az utóbbi hetekben, sőt inkább az év eleje óta kapott hideget - meleget. Szegény látványosan nem találta saját magát, de most egy olyan passzal jelentkezett, amire még a finnyásabbak is elismerően bólogatnak.
Crsitiano Ronaldo - A gólja mesterunka volt. Utána pedig az a flegma gólöröm... " Nyugi fiúk, majd én megmondom, hogy mikor van vége! " :)
Karim Benzema - Robotolt ő is egész meccsen. Ha kukacoskodni akarok, akkor megemlítem azt a 20 m-ről megküldött lövést, de most nem fogok. :) Egyébként máig nem jöttem rá, hogy miután felrúgták cserét kért vagy csak a cipőjét akarta lecserélni?

A cserék:
Esteban Granero - Kicsit szívbajt kaptam, hogy jön a menetrend szerinti visszaállás az ő beállításával, de hála Istennek nem így lett. Ő sem volt gyengébb, mint a társai.
José Callejón - Madrid nevelés a srác, látszik is rajta. :)
Gonzalo Higuaín - Az időhúzó cserénk... miatta azért szívesen letéptem volna - mi ez a múlt idő? Letépném - Mourinho fejét a helyéről, de nem igazán az El Clásico miatt. Az utóbbi két meccsen, azaz 180 percből játszott kemény 7 percet. Ezt akárhonnan nézem rohadtul kevés. Lehet, hogy elfogult vagyok de én akkor is úgy gondolom, hogy ez igazságtalan, mert párszor bizony elfért volna pár ember helyén, amikor épp a padot koptatta.... A meccsen egyébként abban az egy percben, ami jutott neki majdnem kiosztott egy gólpasszt...

Minden összegezve a 7 pont előnnyel gyakorlatilag megnyertük a bajnokságot. Szerdán jön a nagyobb falat, a visszavágó a Bayern ellen és bár még van bennem félsz a bajorok miatt, de hiszek benne, hogy ki fogjuk őket ejteni. Ha minden jól megy, akkor a másik párharc is a madridisták szája íze szerint alakul, amire van esély, mert a Barca most lelkileg bekerült a gödörbe. Addig is megnézem még párszor a meccs közvetítés végéről azt pár percet, amikor a Viszket a Barca Visca Barca szól a hangszórókból, de közben a királyi gárda ünnepel a Camp Nou gyepén. Ez bizony felejthetetlen élmény...

Szép volt Fiúk!









HALA MADRID!!!

Egyébként bajnok lett a Real Madrid Castilla!
Enhorabuena Chicos!

2012. április 21., szombat

Szombati merengués :)

Lám - lám eljött végre a nagy nap, ma lesz az El Clásico. Még vagy 6 óra van hátra az esti meccsig, de én már most idegeskedek és nagyon izgulok. Amióta felébredtem milliószor végigzongoráztam az összes lehetőséget, 10-kor vagy dühösen csapkodni fogok vagy az örömtől ordítani és körbe-körbe futni a házat, nem tudom, de egy a biztos: Soy blanco hasta la muerte. ( Madridista vagyok mindhalálig. )  Akaratlanul is egyfolytában az esti meccs jár az eszemben, de most megpróbálom kicsit elvonni róla a figyelmem, azért is ültem ide a géphez.

Ma volt/van a lomtalanítás a városban, tegnap ezért is pakolásztunk késő délután. Irtóra elfáradtam, sok lim-lom volt, most meg szokatlan, hogy annyira üres minden hátul. Azért így elcsodálkoztam, hogy mennyi kacat össze tud gyűlni... Bár nehéz is lomtalanítani, mert sok olyan vacak akad az ember kezébe, amit egyszerűen nincs szíve kidobni, pedig látja, hogy az idők során megérett rá. Hiába tört le a bögre füle és repedt meg az egész, idő kérdése, hogy mikor hullik darabjaira, de akkor sincs szívem kitenni, mert emlékszem, hogy kisgyerekként abból ittam a kakaót esténként. Hiába használhatatlan a szúnyoghálós ajtó, Csabinak még kell, mert a szúnyoghálóból és a bakból focikaput tud belőle csinálni. Lyukas a zsírosbödön, de én még emlékszem rá, hogy kiskoromban még abban tartottuk a zsírt, ha becsukom a szemem, látom magam előtt, ahogy anya és a nagyi főzés közben vesznek ki belőle egy kicsit. A régi szódásüveget már nem lehet használni, de ha a kezembe veszem még látom magam előtt, amikor anyát átkísértem a szomszédba Misi bácsihoz, akinek a ház mögött szódaüzeme volt, mindig ő töltötte meg a kiürült üvegeket...  De könyörtelennek kell lenni, mert ha nem tennénk ki semmit, akkor rövid idő alatt az udvar minden szegletében használaton kívüli vackok sorakoznának. Nehéz megválni néhány tárgytól, de attól, hogy nem látom többet a bögrét, a zsíros bödönt meg a szódásüveget, attól még az emlék mindig megmarad az elmémben, azt senki sem veheti el tőlem...

Na de véget vetek az érzelgősségnek és most megyek megnézem az Internátus következő részét, aztán tovább izgulok....

HALA MADRID!!!


2012. április 18., szerda

Bayern München - Real Madrid 2:1 (Liga de Campeones)

Első számú bűnbakom az Mourinho.Már megint.Milyen cserék voltak már???!!!  Özil-Marcelo??? Di Maria-Granero??? Magyarázza már el nekem, hogy mi akart őrizni az 1:1-en?! Rohadtul elegem van már abból, hogy idegenben mindig az x-re játszunk. Miért? Egy Real Madridnak amíg van esély a győzelemre, addig küzdenie is kell érte, pont. nem bunkerezni, meg a döntetlent őrizgetni. Eddig ahányszor ráültünk az eredményre, mindig megszívtuk. Most se történt másképp. José soha nem tanul a hibáiból? Mikor néz már rá a térképre és jön rá, hogy ez nem Olaszország, ez nem az Inter?!A Real Madrid soha nem fog kibekkelni 90 percet! Esküszöm én már ott tartok, hogy az se érdekel, ha nyáron elmegy, én nem fogok sírni utána. Jó edző, de nem egy olyan csapat való a keze alá, mint a Madrid. Ennyi. 
A másik meg az, hogy néhány játékosunk azért hoz le január-február óta se színe-se szaga teljesítményt, mert agyilag teljesen elfáradt az összes. Nézzük csak szegény Xabit, aki már a 200. meccsét hozta le idén zsinórban. nem hiszem el, hogy ezt Mou nem látja! De azért Sahint keretbe se jelöli, Lassról nem is beszélve.... 
Amióta Mou itt van azóta megy az minden olyan meccs végén a túlságos agresszivitás meg indulatosság is, amit nagyon nem vesz be a gyomrom. 
Másrészt a játékosok is eláshatják magukat. Akit nem tüzel fel egy BL-elődöntő, az adja le a szerelését inkább. Casillason és Pepén kívül egy nagy 0 volt az egész. na jó még Arbeloa egész jó volt magához képest és Coentrao is megoldotta Robben semlegesítését és Özilnek volt 1-2 jó pillanata, de az régen rossz, ha egy Madridból többségében védőket kell kiemelni... 
Ramos irtó bizonytalan volt, fogtam a fejem, amikor lövésre tette le Gomeznek. 
Xabi már kettőt nem képes lépni, de azért Sahint küldjük fel a lelátóra... 
Khedira magához képest még ő is egész jó volt.. 
Di Maria a sérülése óta egy idióta. Én már félidőben hoztam volna Kakát a helyére, mert több labdát eladott, mint az Adidas márkabolt, de hát a zseni edzőnk másképp gondolta... 
Cének kettőt odarúgtak, már elkezdett picsogni. Annyira önző volt ő is meg az argentin barátunk is, hogy már ordítottam a tévével, hogy "passzolj már az Isten szerelmére!". Elfelejtették, hogy tegnap az ellenfél egy Bayern volt, nem egy spanyol kis csapat fogalmatlan védőkkel. Cé meg ne a Racingok ellen legyen a falu bikája, hanem ilyenkor! A nagy csapatok ellen mind a 94 milliójával együtt egy kalap sz@r. 
Benzema, ezen a szinten még hány helyzet kell neki egy nyamvadt gólhoz? 3 nem volt elég? Egy Bayern ellen be kell rúgni legalább az egyiket, mert nem sok következő alkalom lesz... A gólunk meg amúgy is irtó nagy mák volt, tegyük a szívünkre a kezünket. 
Marcelo azt se tudta hol van...a végén meg megint idiótán viselkedett. 
Granero ??? 
Gonza meg ássa el magát, hogy lehet ennyire hülye, hogy kidumál magának egy tök felesleges sárgát????  "Négy játékos - Xabi Alonso, Higuaín, Sergio Ramos és Coentrao - amennyiben besárgul a madridi visszavágón a Bayern ellen és bejut a fináléba, úgy ki kell hagynia a döntőt." 

Ezek után mit akarunk a Barca ellen? ott is ezzel állunk majd elő? Hátha beledöngölnek a gyepbe.   Ha valami csoda folytán esetleg 0:1, 1:1 lesz az eredmény majd megint ráülünk és lőnek kettőt messiék... 
A visszavágón meg a franc tudja mi lesz. A Bayern nem fogja könnyen kiadni a kezéből az előnyt, simán kinézem belőlük, hogy kibekkelik a 90 percet, aztán mehetünk a levesbe. Vagy rúgunk egy gólt és ráülünk az eredményre, hogy jól megszívjuk... 
Ha nem adjuk le azt a 10 pont előnyt, most nem kéne izgulni a bajnokság és a Clásico miatt. 5 nap alatt bukhatunk mindent...Gyönyörű...









HALA MADRID!!!

2012. április 16., hétfő

Real Madrid - Sporting Gijón 3:1 ( La Liga )

- éreztem, hogy nem lesz ez a meccs olyan sima liba.... 
-3 csatár 3 gól. Ámen.    
-Arbeloa, Khedira párostól a hajam égnek állt. Espartanot én nagyon kedvelem, de ami nem megy azt nem kéne erőltetni, Mounak meg félre kéne tenni ezt a "haragszom rád, nem játszatlak" műsort Lassal kapcsolatban, mert talán ő jobban lehozná jelen állás szerint a jobbhátvéd posztot. Khedirában meg továbbra se látom, hogy miért olyan különleges, hogy minden héten kezd? 
-Callejón megint szürke volt, szerintem ő csereként jobb... 
- A Serg-történet szerintem nem volt tizenegyes. Egyébként Sese nagyon jól tolta! Kvázi egyszerre 2 poszton is játszott. :)
-Canella csak 40 perccel többet volt a pályán, mint kellett volna, kedves spori.... 
-HA Sahin szabadrúgása beakad... 
 


Jöhet az El Clásico...Jelenleg én nem attól félek, hogy nem tudjuk a katalánokat elkapni, mert el tudjuk. lekopogom, eddig mindig jobban ment a játék a Smurfs ellen a Nou Campban, mint otthon. Viszont attól igenis parázok, hogy: 
1. Mou megint elcseszett felállással küldi fel a srácokat.(a Barca ellen hajlamos durván mellényúlni) 
2.Ha nem megy majd tisztességes küzdelemben, akkor majd a bíró segít és nem nekünk... tegnap is ékes példáját láthattuk a katalánok meccsén, hogy a kis kedvenc még mindig a katalán törpehad és a szövetségnél már-már pofátlan módon mindent bevetnek, hogy megnyerjék nekik a bajnoki címet, most hogy részben Parádés Romero bírónak köszönhetően, részben meg a saját hülyeségünk miatt lőtávolba kerültünk nekik. 





2012. április 10., kedd

Esti mese :)

Úgy megörültem, amikor rátaláltam a Youtube-n! :)

Real Madrid - Valencia 0:0 ( La Liga )

Erőltetett menet


Először is úgy érzem, hogy gratulálnom kell a Valencia csapatának. Emery nem hiába zárkózott be néhány napra az irodájába, hogy kitalálja a nyerő taktikát a Real Madrid ellen, megért nekik az egész 1 pontot, bár a Malaga még így is beelőzte őket, de az idény végéig még bőven változni fog a tabellán a harmadik és negyedik helyezett neve és ebben az esetben én nem szurkolok sem a Malaganak, sem a Valenciának, mert mind a kettőt ugyanúgy szeretem és örülni fogok, ha az egyik csapat eléri a Bajnokok Ligáját. De most már nem fényezem tovább a Valenciát, rátérek a Real Madridra.

Már megint irtó mérges vagyok a csapatra! 1 hónappal ezelőtt még 10 pont volt az előnyünk, ez mára már 4 pontra olvadt. Tudom, tavaly ha valaki azt mondta volna, hogy április elején 4 ponttal vezetünk majd a törpék előtt, gondolkodás nélkül aláírtam volna, de azért pszichológiai szempontból nem mindegy, hogy 1 pontból csinálunk 4 pont előnyt vagy 10 pontnyi fórt adunk le 4-re. Innentől nagyon nehéz lesz, mert miközben a katalánok oldalán csak ellenünk és az Espanyol ellen van benne, hogy beleköphetnek a levesükbe, ránk még vár a Barcán kívül az AtMa, a Sevilla és a Bilbao is, egyik sem lesz majd fáklyás menet, pláne úgy hogy jövő héten ott lesz még a Bajnokok Ligája is, ahol a Bayern München vár ránk. 
Xabi Alonso egyszerűen már hulla fáradt. Testileg bírja, de fejben elfáradt és ne értem, hogy a Special One miért nem látja?
Khedira egy nagyon nagy 0. Mikor leigazoltuk, akkor sem nagyon értettem, hogy mit keres a spanyol fővárosban. Volt pár olyan meccse, amikor azt hittem, hogy végre mutat majd valamit és megérte leigazolni, de ez csak szökő évente fordul elő...
Pepe egy idióta. Én mindig védtem, mert egy világklasszis védő, de mellette egy idegbeteg is. Most már nem tudom mentegetni ... milyen ember az, aki belerúg a saját csapattársába (Arbeloa) ?!
Marcelo rendre elfelejtett visszazárni, miután felment a támadásokkal. Arbeloa volt az, aki a legtöbbször egyszerre játszott a jobb és a bal oldalon is.
Özil szintén nagy 0. Pár hónapja végre úgy látszott, hogy talán magára talál és olyan lesz, mint tavaly, de azóta rendre egyre szürkébben játszik és mégis ő kezd, nem Kaká.
Ám nem is ezek voltak a legnagyobb hibák, hanem a HELYZETKIHASZNÁLÁS.
minden fűszálban elesik és aztán hisztizik, hogy nem kap tizenegyest. Ha nagy a nyomás, kipukkad, mint egy lufi. Nem az 5:0 -ra nyert meccseken kell a csapat vezérének lenni, hanem ilyenkor. Sokszor pedig inkább meg kellene próbálni gólt rúgni ahelyett, hogy feldobja magát, mint egy rossz ripacs.
Benzema 3 db 100%-os ziccerből képtelen volt gólt szerezni és ez nem az első olyan meccs volt, ahol az ő lábában maradt ott a 3 pont. Senki nem tud nekem elfogadható magyarázatot adni arra, hogy miért a fekvő kapusba fejelte azt a labdát...
Mou félidei cseréjétől pedig a hajamat téptem. Fantasztikus egy ötlet volt Di Mariát beállítani 0:0-nál, sokadik embernek a középpályára, hogy a középpályásaink egymástól vegyék el a helyet, pláne úgy, hogy egy csatárt hozott le. Ha már mindenképp csatárt akart lehozni, akkor miért nem Benzemát? Gonzának épp az ilyen meccseken mindig jobban megy és lehet, hogy eltűnik 90 percre, de a 91.-ben rúg egy gólt. Ugye az argentint mindig azzal piszkálják, hogy csak a bajnokságban lődözi a gólokat...na akkor most térjünk vissza a kérdésre, mennyit is érnek ezek a gólok? De persze a franciánál mindig lesz kifogás....

Nagyon pesszimista vagyok és félek a városi rangadótól. Az edzőváltás óta erősebb az AtMa és képesek rá, hogy megfogjanak minket, pláne ilyen helyzetkihasználással. Ha itt bukunk, akkor nincs értelme elmenni a Camp Nouba, mert ott én -3 ponttal számolok. Minden meccsünket nyerni kell, nincs mese.







HALA MADRID!!!

2012. április 8., vasárnap

2012. április 7., szombat

Az egyiknek sikerül, a másiknak nem...

Ismét itt vagyok, túl a teológiai felvételin és nincsenek jó híreim... Sajnos nem vettek fel.
Annak idején, még az első próbálkozásom előtt felírtam egy papírra, hogy mi az elképzelésem a jövőre nézve. Most felbontottam a borítékot és átnéztem a 4 évvel ezelőtt írt soraimat. Leírom ide is, hogy mi állt a papíron...

1. Egy kis faluban, valahol a szórványban szeretnék tiszi néni lenni. Lesz egy parókiám, hozzá egy nagy kert, amit gyönyörűen rendben fogok tartani. Több gyülekezet is hozzám fog tartozni, ezért hétvégente mindig úton leszek, de megéri, mert azt fogom csinálni, aminél nincs semmi, amit szívesebben végeznék.
2. A sportmisszió területén végzem majd a munkám. A latin közmondás szerint "Egészséges testben, egészséges lélek" így van jövője ennek is. A sportot nagyon sokan szeretik, ezért kiváló alkalom lehet az evangelizációra is.
3. A német protestáns missziónak besegítve szeretnék eljutni Spanyolországba az ott élő maroknyi protestáns közé. Kíváncsi vagyok, hogy hogyan élnek ezek az emberek a rengeteg katolikus közt.
4. Ha mégsem leszek tiszteletes asszony - ami elég valószínű -  akkor sem szeretnék hűtlen lenni az álmomhoz és az egyházhoz. A kutatói pálya is nagyon érdekel és rengeteget szeretnék tanulni a Bibliáról és Istenről. Egy dr. titulus is szépen mutatna évek múlva a nevem előtt.... dr. Rácz Bernadett a teológia doktora...


Ennyi álmom és tervem volt 4 évvel ezelőtt, amikor legelőször belevágtam. Naivan azt hittem, hogy sikerülni fog...nem jött be. Az összes tervem és álmom füstbe ment 11 év munkájával együtt és most itt ülök az álmaim romjain. Fogtam egy piros ceruzát és áthúztam mind a 4 pontot, aztán elégettem a papírt. Belőlem most már soha többé nem lesz lelkész, úgyhogy ezt a részét az életemnek végérvényesen lezártam. Talán utcaseprő leszek, talán aktatologató szakmunkás, de egyetemre már többet nem jelentkezek. Lelkileg teljesen mélypontra kerültem, elég lesz ezt kihevernem....