2012. február 29., szerda

Rayo Vallecano - Real Madrid 0:1 (La Liga)

Még a meccs előtt jól rákészültem, hogy na most majd végre írhatok egy szokványos összefoglalót a meccsről. Hát már megint nem így lett, szóval csak pár gondolatot írnék egy meccsről, meg egy másik hosszabb esszét...

A csapat szemmel láthatóan hullámvölgybe került. Ha optimista akarok lenni, akkor azt mondom, hogy inkább most, mint majd tavasszal a fontos meccsek alkalmával. Tavaly is volt ilyen, csak akkor rengeteg pontot hullajtottunk, idén viszont még így is nyerjük a meccseket. Azt látom, hogy rengeteg kulcsjátékosunk elfáradt, de nem lesz baj, ha túljutnak a holtponton. Bár néha - néha lehetne pihentetni mondjuk Xabi Alonsot vagy Cét esetleg Özilt.
 A csapat ismét értékelhetetlenül sz@rul játszott. A védelemben előfordultak bakik, Ramos például orbitálisan nagyot bakizott a 71. percben helyzetbe hozva a Rayot, de szerencséjére Michu elbaltázta a ziccert.
A középpálya, mint olyan nem létezett. Egy - egy normális passz, vagy szép indítás olyan ritkán esett csak, hogy körülbelül úgy ünnepeltem azt is, mintha gólt szereztünk volna. Hiába na, a kicsi dolgoknak is kell örülni.
A játékosok közül mindegyik ássa el magát, de ez leginkább Kakára áll. A brazil egyszerűen nettó emberhátrányt jelentett. Akkor láttam csak, hogy a pályán van, amikor a játékosok a meccs elején kezet fogtak egymással. Írtam már sok mindent róla, de sajnos nagyon úgy néz ki, hogy megközelíteni sem fogja tudni a Milanos önmagát többé...
pedig kihúzta a beragadt szekeret a sárból, rúgott egy hatalmas gólt. Sarokkal így betalálni....hát nem ember :) De a gólján kívül ő is csak lézengett a gyepen...
Gonza egyfolytában 3 emberrel a nyakán próbált meg bármit is kezdeni, de így nehéz. Pláne ha a középpálya, akiknek az lenne a feladata, hogy ellássák a csatárt labdával magasról tojik a meccsbe.
A piros mezt meg még mindig utálom.

A folytatás vasárnap következik, amikor az Espanyolt fogadjuk a Bernabéuban. Hét közepén azonban válogatott meccseket rendeznek, amikor is Svájc fogadja Argentínát.








HALA MADRID!!!

Na és most jön az igazi feketeleves! Ez az én véleményem és emelt fővel vállalom, lehet jönni megkövezni!
 Azt már akkor nagyon jól tudtam, hogy Gonza lesz a fekete bárány, amikor Mou lehozta a 75. percben. Igen, az egy szem csatárt lekapta negyed órával a meccs vége előtt. Aláírom, hogy nem az ő napja volt, de miért őt kell már megint elővenni mikor ratyi volt az egész csapat??!! Na de az még hagyján, hogy a madridistán miket írnak a fotelszurkolók. Másnap világot látott egy videó, amin látható az a jelenet, amikor Mourinho nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illeti Gonzát meccs közben. Amikor ezt én megláttam - sajnos vagy nem sajnos értek spanyolul - kiborult a bili. 
Miután a fél sajtó kiebrudalná Madridból Gonzát és a fél Bernabéu kifütyülte, azok után csodálkoznak, hogy így játszik??? De nem is ez a legnagyobb gond....hanem a játékpercek. A Barcelona elleni meccs óta nem találja magát az argentin, érdekes módon azóta hagyott fel a csatárok rotálásával Mourinho. Magyarul: neki kell elvinni a meccsért a balhét. De kedves José, előbb nézz körül a saját portádon és csak utána állj neki pampogni! Ki volt az, aki beszari, tutyimutyi taktikával küldte ki a Real Madridot a kupameccs odavágóján a Bernabéuban? Na ki? Ha felvállaljuk ott is a saját játékunkat, lehet, hogy nem kellett volna honnan felállni... Az igazságosság szobra, aki tavaly készséggel vállalta a felelősséget az 5-0 után a vereségért, most szépen rákeni azt az egyik játékosára? Szép dolog, mondhatom. A Benz sérülése előtti 4-5 meccsen 101 percet kapott az argentin és akkor csodálkoznak, hogy meccshiánnyal küzd? Hogy elment az önbizalma? Persze Benzemának nem ordítozott ilyeneket, amikor tavaly a Depor ellen a saját bokáját rúgta telibe a kapu torkában állva a labda helyett és már hetek óta nem találta magát és Carvalhonak több gólja volt, mint neki. Ma pedig még egy lapáttal rátett a történetre, hogy az argentin válogatott - ami messike kifejezett kérésére játszik 442-ben - kezdőjébe valószínűleg nem lesz ott, amit Sabella azzal magyaráz, hogy Agüero rendszeresen játszik, míg Gonza rendre csak csere. Annak idején én húztam egy határvonalat, ami épp az volt, hogy addig nyelek le minden keserű pirulát, amíg Gonza a válogatottban stabil kezdő. Íme most padra szorult, úgyhogy innentől kezdve lehullt a szememről a hályog. Nem érdekel, hogy mekkora zseni a portugál, nem érdekel, hogy tavaly vele a kispadon nyertük meg a Copa del Reyt, az se érdekel ha idén mienk lesz a Liga, szívemből remélem, hogy idény végén elhúz a fenébe! Tavaly még engem is fanatizált és egy hatalmas hadvezért láttam a személyében, de időközben kiderült, hogy őt más nem érdekli - de ez már-már betegesen-, csak az, hogy egyszer elkapja a Barcelonát és fricskát mutathasson a katalánoknak, ahol még mindig tolmácsnak csúfolják. Ha tönkreteszi pár játékos karrierjét az még nála belefér, miközben egy valóságos kis portugál kolóniát hozott létre Madridban... A Madrid számomra mindig is az úriemberek klubja volt és egyfajta rózsaszín felhő vett körül. Olyan ez az egész, mintha 7 évig építettem volna egy homokvárat, amit most épp Mourinho döntött össze. Hányingerem van ettől az egésztől pláne úgy, hogy tavaly még Gonzalo volt a mindene....
Nos nem kérdés számomra, hogy melyik oldalon állok. Pampoghat ez a dilis portugál annyit, amennyit akar én akkor is Gonzalo Higuaín mellett állok. Most egy hullámvölgyben van és bízok benne, hogy ki fog mászni belőle. Ő megküzdött már Nistyvel, Raúllal a kezdőbe kerülésért és mindig nyert, majd pont ez a francia fogja megijeszteni. Gonzalo Gerardo Higuaín, én hiszek benned és húzz bele, mert már elvonási tüneteim vannak a góljaid miatt! Szeretnék a hétvégén egy-kettő-hármat hatalmasat ordítani, hogy Goooool de Pipita! Vamos Gonza!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése